Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Diószegi Vilmos: A sámánköpeny készítése a karagaszoknál

9. ábra lött (7.ábra). A saryr xasok három 30 cm átmérőjű, lefelé egyre szélesedő gödröt ástak egymás mellé, föléjük kúpalakban három-három botot szúrtak le, erre húzták rá a bőrt, amit úgy varrtak össze, hogy a füst sehol sem mehetett ki. A gödrök tak. Jegenyefenyő korhadékot égettek a tűzön. A xjyj nemzetségbeliek szerint ez volt a legjobb a bőr füstölésére. Amikor a tűz már meggyulladt, a három botbői álló állványra ráhúzták a zsákká varrt bőrt. A három bőr az egymásmelleit álló három állványon állt. Általában két óra hosszát voltak a bőrök a füst foil, ábra (

arasy

) (9.ábra), a harmadikból 10. ábra fenekén vörösfenyő korhadékot égettek. Egy órán át füstölték a bőrt,akkor már szépen megsárgult. Miután a bőröket megfüstölték, hozzákezdhettek a szabásához. A köpeny elkészítéséhez - amint említettük - három teljes kikészített rénszarvasbőrre (

óctú g

as) volt szükség. Az elsőből szabták ki a köpeny két első oldalát (

talivr ^arv moma 'bal első oldal', or) Tary morna 'jobb első oldal') (8. ábra). A másodikból készül a köpeny háta pedig a gallér ( faxasy

) meg a két kö-