Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Vámszer Géza: Állatnevek, állattereló,-állathívogató és állatkergető szavak Székről és Inaktelkéről

Adataimat 1959. júliusában gyűjtöttem össze. Három adatközlóm rolt: 1. Fazakas Kis Ferkó István

,70 éves, (54.sz.has) 2. Fazekas Nagr Jancsi István

. 36 érés, (59. sz. ház) ás 3. Káló Kálmán János (handi) 68 éves, (69. sz. ház) gazdálkodók. Az állatokról általánosságban A szarvasmarhák

: 50 evvel ezelőtt csak kisméretű fehér marha volt a faluban és nagy szarvú un. magyar ökör. Ekkor a teheneken kívül volt nég 50-60 ökör a faluban. Kb. 30 éve jött be a piros marha - mert jobban tejel - és a bivaly - mert sűrűbb a teje ós olcsóbb a takarmánya. Mindkettőt - állítólag - Székelykocsárdról hozták. Ma 340 db. szarvasmarhájuk van. Éspedig: 280 bivaly tehén, 55 piros tehén, 2 bivalybika, 1 piros bika ős 2 ökör bivaly. Fehér vagy piros ökör ma egy sincs. Megkülönböztetésül a fekete bivalytól - és megszokásból - a piros marhát is "fehér"-nek mondják. A szarvasmarhánál az alábbi elnevezéseket használják: "tehén" (piros tehén, fehér tehén), ökör (hihaj ökör, ökör bihaj), bika (piros) bika, bihajbika). Mikor "megellik" a tehén "üszőt ellett", "ökröt (hímet) ellett". Három hónapig "szopó bornyú" a neve, egy évig "üsző" azután "növendék marha", vagy "tinó" 3-4 éves koráig, azon túl "tehén, ökör vagy bika." Használják a "borjú és a bornyú", az "üsző bornyú" és az "üsző bihaj-borjú", valamint a "piros tehén borja" kifejezéseket. Hat éve a faluban állami bika van. Két bivalybika és egy piros bika. A fiatal borjút, marhát a szomszédos Egeresen adják el az állami szerveknek. A bikaborjút,vagy "megtartják magnak" vagy 3 hetes korában kiherélik. Régebben mindég akadt falusi ember,aki értett a heréiéshez, ma az állatorvos végzi. A legelőn "csorda" a nevük, van "bihaj csorda, tehén csorda, piros marha csorda". Van "bihaj pásztor, tehén pásztor". A lovak

. A lovat "lú"-nak mondják. Ez alatt nőstény és hím lovat értenek, de egyébként "kanca" a nőstény ló, "paripa", a kiherélt hínló, "ménló" vagy "csődör" a magállat. A "csikó" mindkőt nembeli kicsi ló, de van "paripa csikó" és "kanca csikó" is. Ha több ló van egytitt, neve "lú csorda", az őrzője pedig "lúpásztor". Kevés ló van a faluban. Ma 16 3 de 50 évvel ezelőtt több volt. Az egyik nagygazdának pl. csikóval együtt 40 lova is volt, mert kereskedett vele, egy másiknak pedig 8 lova volt. A fuvarozási lehetőségek szerint nő vagy fogy a számuk.