Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Erdélyi Zoltán: Bakonybéli villakészítők balkáni utjai
szerzett legfinomabb "Ward" szerszámokkal egészítette ki* A finomabb faárankákkal foglalkozók eszközeiket rendszerint Bécsben szerezték beezeket a szerszámokat tartották a legjobbnak. Jobban kímélték,ennek a pótlása költséges és fáradságos volt, mert magának a famunkásnak kellett a szerszámokat megvásárolni: "azt nem lehetett másra bízni!". Akik a Cigányárokban laktak, azok a famunkások speciális rétegét képviselték, előkelőbbek voltak: ők készítették a lakóház belsőhasználatára szánt faeszközökst. Nagyobb tudást,alaposabb ismeretet és több szerszámot, eszközt igényelt munkájuk, mint azoké akik a mezőgazdaságban és a házkörtili munkákhoz szükséges eszközanyagot készítették. - A cigányárkiak készítették: a csutorát, tálakat, tányérokat, só- és paprikatartókat, különböző nagyságú fakanalakat, mozsarakat, evőeszközöket, sodrófákat, botokat, gyerekjátékokat és szőlőtőkéből, vadkörtefa gyökérből a jó Ízes pipákat , stb. Sajnos azok közül, akik ezt a mesterséget Űzték ma már csak 2-3 ember él, s azok sem dolgoznak. Azok a famunkások,akik a Cigányárokban laktak csak ritka esetben készítettek más eszközt, mint amit fent említettünk.Telük párhuza- . mosan a községben szétszóródva, az erdőhöz közel laktak azok az emberek, akik a házkörüli és a mezőgazdasági apukákhoz szükséges faeszközöket készítették (talicskát, favellát . szóró- és hólapátot, igát,különböző szerszámok nyeleit, kis- és nagygereblyéket, kendertilolót, koosi alkatrészt, hite!encsúszó-t (szánkó), stb., stb.). Ezek a famunkások számbelileg többen voltak, mint a fentebb említettek, de ezek áruikat könnyebben is tudták eladni, miután az ilyen irányú szerszámok iránt nagyobb volt a kereslet és az igény. Munkájuk nem kívánt akkora anyagi befektetést és szerszámot. - Hint mondják: egy vellakészítő a hátán is el tudja vinni szerszámait a faragőszékkel együtt! A mezőgazdasági szerszámot készítők, szemben az előzőkkel nem otthon a háznál, hanem állandóan az erdőn dolgoztak.Készítettek maguknak egy vella csináló gnnyhó T . ahonnét csak a hidegre fordult téli idő szorította vissza őket a faluba. EgyébVnt csak hétvégén és ünnepek alkalmával mentek haza.Ha a községhez valamelyik közeli erdőrészben dolgoztak, akkor a családból valaki ebédet vitt ki az erdőn dolgozóknak. Amikor messzebb dolgoztak, akkor a távolságtól függően egy héten kétszer-háromszor vittek főtt ételt. Ilyenkor az ebédhordók (messzebb útra már az asszonyok, felnőttek vitték az ebédet, közelebbre a gyermek is vihette), megbeszélték, hogy hol találkoznak és csoportosan indul-
