Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

kissé hátrafelé döntve vitték előre a vízhen, majd hirtelen kiemelték. A halak a levegőben kifeszített hálő közepére kerültek. Ezt a hálófaj­tát ma már nem használják, csak az öregek leírásáből tudunk róla. Ennél fejlettebb kerítőhálő a huző- v. közhálóu vagy kétközhá­ld. Előbb* neveit a földművés-halászok, utóbbit a hivatásos halászok használják.A földművesek egyszerűen hálón ak ís mondják. A régi lónyai­ak is használták; ma inkább a földművesek halászszerszáma, mint a ha­lászoké (33. ábra). Ez tulaj donképen az előbb leírt hálófajta fejlettebb, célsze­rűbb formája. Nem kézzel húzzák a vízben, hanem két karóval; így kőny­nyebb. - A háló maga 3-4 m hosszú; földműves vagy halász köti. Szembő­sége kifeszítve 3 cm. A földműves- és a halászkötötte kétközháló kissé különbözik egymástól.A kislónyai K.Filep Sándor szabályos téglalapala­kú hálót köt, melynek magassága 2 m. A 2 m magas hálónak az 1.60 m ma­gas karón ráncot kill vetnie, ez a ráncolódás adja ki az öblét, ami a hal megfogását megkönnyíti. A háló gyári zsinegből van kötve, de ina házilag sodrott (k rekes guzsalyon); a gyári int azonban erősebbnek tartják. Az in fel 1 vékonyabb, a háló alsó szegélyén,mely 3 vízfenék­hez közel jár, vas' agabb. Keskeny végein is van ina, azon külön zsine­get fűznek át,amivé l a hálót a karóhoz kötik. Az alsó in a benyakócol t

Next

/
Thumbnails
Contents