Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

II. A vizi közlekedés régen és ma

Tisza fölötti drótkötelet nem emelik fel, akkor az nagyon közel kerül a hidashoz és a csigák nem forognak a kötelén, a hidas nem halad. Ilyenkor a drótkötélbe akasztott s odábh-odáhh csúsztatott csáklyák húzásával vergődnek át a vízen. A kikötés a mogyorósi parton úgy történik, hogy a rövid első láncot uegeresztik, a hosszú hátsót pedig -övidebbre fogják, hogy a hidas egyenesbe jojjon és elejével a kishídhoz illeszkedjék. A révész a hidast a kishídhoz köti, a bejáró hidat ráhajtják a kishídra és a járművek megindulnak.Ha a szekér a kishíd és a partkőzötti iszapsávban elakad, a révész a férfiutasokkal együtt készségesen siet segítségére: tolják a szekeret, a besüppedt kerekeket kézzel, csapófával emelik, az állatokat megvezetik. Apadáskor ebben az iszapsávban a fát szállítóés szénás szekerek ugy elakadnak, hogy már emberi erő nem segít, egy másik szekérből fognak ki egy pár állatot, s elibe ragasztják a másik kettőnek. Áradájkor nem akadnak el, mert a víz a part szilárdabb, homokos részéig terjeszkedik ki. A gyalogosok a jármüvek előtt vagy után hagyják el a kompot, a deszkapadlón és a vízbe helyezett köveken. Az áradás a hidas közlésedé sét nem akadályozza, ha a csigakötelet idejében felemelik magasabbra. - A nyáron erx*e járó hajó a hidas drótkötelét elszakítással fenyegeti, azért ilyenkor a kompot kikötik és a kötelet az ágasokról mélyen leeresztik a vízbe. Ennek nem örül a révész, de a hajósok sem az útjukat keresztező drótkötélnek; megfenyegetik olykor a révészt, hogy elvágják a kötelet. Jobb a helyzet a tutajosokkal, mert ezek csak ködös időben jelentenek veszedelmet, vagy korán reggel, ha a hidas még a lónyai parton van kikötve. Árvíz, jégzajlás és nagy szél idején a hidas nem jár. Egyes 7akmerő emberek csónakon átmenve kísértik az Istent,egyébként ilyenkor a falu a beregi oldal felé közlekedik, szárazon. - Árvízkor a hidast ugyancsak ki kell kötni, hogy a víz el ne vigye. (Néhány évvel ezelőtt a feljebb fekvő falukból hat kompot vitt el Lónya mellett a Tisza, ugy aentek utánuk a révészek, mihelyst meghallották, hol fogták ki a hidacukat. A lónyai hidast is elvitte és összetörte a Tisza 1937-ben.) Tél derekán, ha a Tisza befagy, már közlekedhetik a komp: át vágják a Tiszát

. Ezt a nunkát a révész végzi, segítséggel. Ha a Tisza nincs átvágva, -negvárják, míg a jég elég vastag lesz és a jégen járnak át. A révész hizlalja a jeget, úgy, hogy szekerek, szánok mennek át rajta, a gyalogosok pedig mellettük, a jégre keskeny sávban hintett szalmán. A révész ilyenkor beszedi a révpénzt, r.ert a jeget ő hizlal-