Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után

vezeti egy darabon a vízbe a lovakat kötőfékn

él fogva éi meglocsolja őket. Marhát úsztatni nem szoktak. A disznócsordát

, ha a füzesben legel, ráhajtják a vízre. A kenderáztatásra induló asszonyok vagy fürödni menő gyermekek néha magukkal viszik a kutyát is és behívják, beviszik, vagy bedobják a vízbe, hogy az élősdiektől megszabaduljon. A víz közelében lakók kacsát, libát nevelnek a vízen- ezek ott bugyor ásznak (csőrükkel a víz alatt keresgélnek, miközben a víz bugyborékol). A gyűrűző vízre azt mondják: péndzi van. - A Tisza még ma is, a szabályozás és gátépítés után is árvízzel fenyegeti olykor a falut. Ha a víz ereje a töltést meggyengítette, a munkabíró emberek csoportokra osztva, egymást felváltva éjjel-nappal dolgoznak a töltés megerősítésén,szekereken földet hordva oda.Ilyenkor éjjel-nappal őrzik a gátat, nehogy más falubeliek átvágják, falujuknak az árvíztől való megmentésére.Irvízveszedelem idején kongatnak (félreverik a harangot), - Télen, ha a Tisza befagy, a gazdák szekerén, szánon nagy darabokban szállítják a tiszajeget a község jégvermébe. - Az építkezésnek és gazdálkodásnak is van a Tiszával kapcsolata. A Sziget széles lapályáról szekerén hordják az építkezéshez a finom- vagy éleshomokot, a habarcs alapanyagát.A földes házak pádimen- tumáh

oz is a tiszapartról hoznak agyagot, mert már az egész határban agyagos a föld, az építkezéshez mégis a tiszai agyag a legmegfelelőbb. A ház földjének tapasztására is ezt használják. A homok- és agyaghordáshoz nem kell engedély, sem fizetség érte. Az ártéren levő szántóföldeket és gyümölcsösöket a Tissa nagyobb áradáskor elborít ja. így a földeken a gazdálkodást egy időre megakasztja; viszont medrébe való visszatérése után a vis zamaradt iszap megtermékenyíti a földet, úgyhogy az egész határban az ártéren vannak a legjobb szántóföldek és a legszebb gyümölcsősök. A folyó állandóan mossa, szaggatja a törőpartokatf ezért azok a családok, melyeknek ott szántóföldjeik vagy gyümölcsösük van,az idők folyamán jelentékeny kárt szenvednek. Ezzel szemben az átellenes lapályt a Tisza egyre építi, így az ottani partbirtokosok földje lassanként növekszik. A túlsó partbirtokosnak joga van a Tisza által odavitt földhöz, arra a törőparti föld gazdája igényt n»m támaszthat, mert az ő joga az innenső parthoz van kötve. Ha ugyanis a változékony Tisza az eddigi törőpartot kezdi építeni,a család újra tulajdonába veheti föld-