Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után

re a célra. A szeg felső részén levő lyukon keresztben átdugott vasszegre ráhúzzák a drótkötél végén levő "bak

ot (hurok). ( 4. ábra) i drótkötelet a parton körültekerik a gugorán, végét szabadon hagyva,a végén levő bakot pedig ráhúzzák egy erős karóra. A vízben a fatörzset meg nyilazzák

; eléje és melléje hengeres rudakat tesznek,hogy kifelé húzva könnyebben gör3. ábra dűljön, ne merüljön bele újra a lágy iszapba. Ezután 2-3 ember megfogja azt a karót, amire a drótkötél parti végét erősítették és az óramutató irányában körül-körüljárja a gugorát. A karó nekifeszül a gugorának ós forgatja, a forgó gugorára rácsavarodik a kötél és a fát kifelé huzza. A fa a rudakon szépen gördül kifelé, ahol elakad, csapófáv

al (emelőrúd) segítenek rajta. A házas következtében a fába vert szeg természetesen oldalt dől, de ez nem baj. A gugora forgatása megerőltető, de eredményes munka. Egy méteres és még vastagabb fatörzseket is ki lehet vele szedni,ha az emberek elég erősek. A tüzelőszerzésnek ez a fent leírt három módja nem lehet régi keletű Lónya vidékén,hiszen itt még nem is olyan régen nagy erdő volt, akkor pedig nem volt szükség a fának vízből való kihalászására. A ma élő öregemberek még emlékeznek arra az időre. A fahalászat nem lehet régibb 30-, legfeljebb 40 évesnél} a gugora még annyi sem lehet itt, mert még csak most kezd terjedni.Lónyán még csak kettő-három van belőle.A Csarondát bérlő halász használja és a Csaronda közelében legeltető kondások. A Csarondán kivül eddigi tudomásom szerint más vízen nem használják a gugorát. Lónyátdl keletre,az Erdőközben vani a Tiszán tul fekvő Észak-Szabolcsról nem hallottam, hogy ott volna. Nem is valószínű, mert gugora csak ott van, ahol valamikor vizek voltak az erdőben. Hogy a gugora honnan került erre a vidékre, azt nem tudjuk, az 4. ábra