Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után

éles csonkja, a csaták vagy csobak a lábukat fel ne sértse. (Csak rossz csizmát viselnek ilyenkor, mert a nádcsatak felhasogatja a csizma szárát. ) A nádat többnyire közönséges fűvágó sallőu

val vágják} szokták a jégen tolt kiélezett vaslapáttal is, de ritkán. A nádvágó* balkezével megfog több 3zál nádat kb. 60-70 cm magasságban s a jobb kezében tartott sarlóval a jég vagy a föld fölött kb. 20-25 cm magasságban elvágja. Ez egy marik

. Tisztás helyen lefekteti, rá a következő markot, tövet tőre. Mikor van egy kévényi, (kb. annyi, amennyit egy ember két karjával át tud fogni) akkor új csomót kezd rakni. A csomók sorban feküsznek egymás mellett, tővel egy irányban. Csak a napi munka végeztével kötik át őket megcsavart fűzvesszővel: gúzzsal

. Ekkor már kéve a nevük. A kévéket fekve hagyják, vagy felállongatva hármával-négyével egymásnak támogatják őket. Minden este szekerén viszik haza az aznapi vágást. A ledőlt, összetöredezett nádat az egész vágás befejeztével felgyújtják (télen kopár a mező, nem tesz kárt a tíz), hogy a következő évben akadálytalanul nőhessen az uj hajtás. A nádtermést a Lónyay-uradalom használja fel a dohánymelegágyak hideg ellen való megvédésére.A dohányosok a leveleiktől megtisztított nádszálakat zsineggel egymás mellé kötve hosszú, göngyölíthető takarót, u.n. hasurát készítenek a melegágyakra. Ház fedésére ma már nem használnak nádat tűzveszélyessége miatt. Nagylónyán még van 5-6 nádfedeles ház, Kislónyán több, mert ott nem pusztította el a tűzvész. A megrongálódott nádtetőt a szegényemberek szalmával foltozgatják meg. (A nádat ma már venni kellene, szalmája pedig mindenkinek van.) Ha a nádfedél már végképpen tönkre megy, a házat bádoggal fedik be. így egyre fogynak a nádfedele s házak; a régi házakat lassan lebontogatják, az ujakat pedig már nem náddal fedik. Lassanként kihalnak az olyan öregemberek is, akik értik a nádfedél- építés módját.Nem is igen lenne már miből építeniük: az Eszterna évrőlévre szárazabb, a kis nádasra pusztulás vár.

22 Gyékényt ma a Csaronda és a Holt-Tisza ad a falunak.A cigányok ma is úgy dolgozzák fel, mint régen, csakhogy kevesebb gyékénykosarat, köpüt, komlószárasztót,kötnek, mert kevesebb a gyékény. A gyékény

1 osár helyére lassan a vesszőkosár lép, (amit megköt a nép maga, nem igen veszi cigánytól). A gyékényköpüket (méhkasokat) kezdik kiszorítani a deszkából több-kevesebb csínnal összeeszkábált méhkaptárok. Még a szakajtókosarak helyett is nem egy gazdasszony kis kerek fatálakat hasz-