Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez

Irány, csupa cigány". Kert azt tartják, hogy az igari különb ember, mint a másik faluból raló "úgy tartjuk,hogy jobb gazda, mint a másik falnbeli, én nem vagyok olyan részeges, okosabb is vagyok, mint amaz, én amazokat lebecsülöm ... Ilyen szép lányok máshol nincsenek, ilyen szép legények, mint Igaron nincsenek sehol". Az itt felsorolt pozitívumok mellé - melyek a faluközösség tudatának megléte mellett szólnak, hadd sorakoztassuk fel azokat az észleléseket, melyek e közösségtudat gyenge volta mellett tanúskodnak. Itt elsőül a nyelvhasználatot vesszük, amivel együtt jár az újonnan bejöttek hasonulásának kérdése is.A bejöttek megtartják nyelvjárásból! különbözőségeiket, úgyhogy az igari, ha egyébről nem, kiejtéséről megismerné a betelepült tiszafüredit, őrsit. Tan a községben egy Bécs környékéről betelepült asszony, aki, bár negyven éve lakik itt, mégsem tanult meg jól magyarul. Nagy eltérést találhattunk egyes tárgyak, ételek, fogalmak megnevezésében. Igen megbízható adatközlők állítják például a had fogalom és kifejezés meglétét Igaron ugyanakkor, amikor ezek tőszomszédságában élő, ugyancsak megbízható adatszolgáltatők kereken tagadják ennek meglétét, illetve ismeretlennek tartják. Az idegenek lassú asszimilációjához tartozik, hogy azok a maguk viseletét megtartják. A Szemeréről beházasodott például holtáig szemerei ruhájában jár s csak gyermekeit öltözteti igariasan. Szokásait a ház körül is mind megtarthatja, ha maga a gazdasszony a háznál. Csupán akkor kell azokat elhagynia és helyettük igariakat felvennie, ha anyós keze alá kerül, aki megkívánj a, hogy házában minden igari szokás szerint történjék. Az idetartozó negatívumok közé soroljuk a felekezetek közötti ellentét hiányát.Vegyes házasságok reformátusok és katolikusok között, az emlékezés szerint mindig voltak.Reformátusok nem is látnak akadályt a vegyes házasságban, inkább a katolikus szülők vonakodnak reformátushoz adni gyermeküket. 1945 óta azonban ez is megszűnt.Legfeljebb gyermekek csúfolják egymást "pápista", "kálomista" szóval; felnőtteknél igen ritkán, s csak perlekedők száján szalad ki a katolikus ellen ..."a matyó apád", vagy viszont "te lóformátus". öltözködésük azonos, konyhájuk is megegyező, csupán a böjtös ételek másokj bár a szegény, felekezetétől függetlenül, mind olajjal főz. A katolikusok az utcán, ha találkoznak csakúgy köszöntik egymást, mint a protestánsok. "Dicsértessék"-kel csak akkor köszönnek^ha egymás házába lépnek be. - Református