Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Tárkány Szücs Ernő: Kőrösfői "örökségek" tulajdonjegyei

laalakú fahasábokat értik, amelyek a rét és erdő kiosztásánál alkalmazott sorsvetés, sorshúzás során mint tárgyi eszközök szerepelnek, i sorsvetés technikáját leegyszerűsítve úgy foglalhatjuk össze, hogy kimérik a rétet 38 egyenlő részre és azután kisorsolják azokat. Ez úgy történik, hogy az úrbéri elnök megáll az első parcellánál és az iszákból kihúz egy nyilat, elkiáltja a nyilon levő tulaj don jegyet és nevet s megengedi, hogy a kihúzott tulajdonjegy birtokosa u.n. jegyfáj

át beleszúrja az első parcellába. À jegyfán ugyanaz a tulajdonjegy látható, mint amely a nyilon volt, ugyanaz a kéz is véste bele, ennélfogva az úrbéri elnök - a helyi ismeretek nélkül is - könnyen eldöntheti, hogy az örökség jogosultja jelentkezett-e a maga részéért. Ezzel a birtokbavétel megtörténik. A nyilakon vagy kockákon (hasábokon) lévő tulajdonjegyeket lejegyeztem és alább közlöm. A nyilakba a név égetve van, a jel viszont vésve. A neveket szándékosan úgy irtam le, ahogy a kőrösfőiek maguk használták, tehát ezért hiányzanak némelynél a keresztnevek. A jegyek általában a nyil egyik oldalát foglalják le csupán,de néhány jegy (pl. a 15., 19. stb.) két oldalra osztódik el.A jegy nevét kiejtés szerint közlöm. A Kőrösfőn talált tulajdonjegyek adatai a következők: 1./ Albert Gyuriék //// "négy srég vonás" 2./ Albertek /// "három srég vágás" 3./ Antalék IX "vonás és kereszt" 4./ Antal Bandiék 1 1 1 "három vonás" 5./ Antal Perkőók H4"három vonás és égy kereszt vonás" 6./ Balázsé B »bé" 7./ Balogék < "romai hetes* 8./ Bojgóék Nl/ "égy tyukláb rovás" 9./ Bődizsék V "vé betű rovás" 10./ Déniék ! "égy vonás" 11./ Pekőék X "égy kereszt" 12./ György Mihókék D) " bevágás és égy kanyarított rovás" 13./ Jancsika ék K "ká betű" 14./ Jankóék â "háromszög, pont s alatt vonás" 15./ Katóék XX "két oldalról égy-égy kereszt" 16./ Kis Gyurkáék X "a bötü" 17./ Korposék I "a betű és alatta egy rovás"