Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Diószegi Vilmos: A szagáj sámán sámánná válása

A SZAGÁJ S i M A N S 1 M 1 R H 1 VÁLÁSA 1957 őszén szibériai gyüjtőutam során szept. 18.-tól okt. 3.ig a Nyugati Szajánokban lakó török népek /régi nevükön minuszinszki vagy abakáhi tatárok, ma hákászok/ körében tanulmányoztam a sámánhitet. A nyugat-szajáni törökség öt csoportból áll: beltir /saját nyelvükön piltir/

, szagaj /sarai/

. kács/in/ /xas/

, kojbál /sojbal/ és kyzyl /xyzyl/. A szagájok a Mrassza, a Tom felső folyása, valamint a Kondoma folyó mentén laknak. Noha hivatalosan már a XVIII. században megkeresztelték őket, még a polgárháború idején is sámánhitüek voltak. Ma már nincsenek működő sámánok a szagájok között, mert hivatásukkal felhagyva kolhozokban dolgoznak, akárcsak a közösség többi tagjai. Terepmunkám során több egykori sámánnal volt alkalmam megismerkedni, s éppen ők voltak legfőbb adatközlőim. Hogy bizalmukba fogadtak, e helyen is hálásan köszönöm. A szagáj sámánok /xam/ javarészt örökségként válnak sámánokká; "A sámánság örökségként száll nemzetségről nemzetségre". A szagáj sámánok családjában valóban rendszerint akadt sámánős. Példaként Kyzlaszov sámán családfáját mutatom be. "Én Kyzlaszov Jegor Mikhajlovics vagyok. A Jesz folyó torkolatánál levő faluban élek. Nemzetségem Tay xarra, az kx öräg országából. Első ősöm Pürigäs volt. Pürigas fia Stuk volt. Stuk sámán volt. Stuktól született Xyzynax. Xyzynax-tól kőt fiu született. Az idősebb nem volt sámán. A fiatalabb - Xyzylas - sámán volt. Xyzylas-tól egyetlen fiu született: Torax. Torax-tól: Pajataj. Pajatajtól született 0Ői, Oci-tól Mamaj. Én Jegor, Mamaj-tól születtem és sámán lettem". A sámánság öröklése azonban nem a sámánképesség, hanem a nemzetségi sámánszellemek öröklését jelenti a szagájok képzetében. A szagáj sámán háromféleképpen válhat sámánná: nemzetsége sámánősének /adazy

, xam adazy/

, valamelyik hegynek, vagy valamelyik betegségnek az akaratából.