Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben
9. Minya Ferenc adata. - Szerintem ezt így lehet kiegészíteni: A csákvári harang származására való" tekintet nélkül olyan vaslemezből készített kolomp volt, amely nemcsak lapos, nagy, (de nem túlságosan nagy) és bő szájú volt, hanem rézzel vegyített is volt. Igy szép hangja is volt. A szűkszájú harang pedig a szája alakja figyelembe vételével olyannak tekinthető, amelybe rezet nem vegyítettek, azért csak dörömbözött. - A pásztorok (köztük a juhászok is) ma az ilyen juh nyakába csatolt készítményeket csupánkolompoknak mondják. Harang néven csak a szarvasmarhák nyakába illő legnagyobbjait emlegetik. 10. A község neve ma Nyírkarász. 11. Ezeknek a puliknak ma, kevés kivételtől eltekintve göndör fekete szőrük van. 12. Mint érdekességet említem itt meg Pethe Ferenc vélekedését a pókhálós időbeli legeltetésről. Szerinte nem kell a nyájat megállapodni hagyni, míg a pókhálót velük le nem gázoltatták. Be már ő ezzel a vénasszonyok nyarabeii pókhálókra is utalt. S ezeket már csak,mint nem jubgyomorba való tárgyakat kívánja a legeltetés során való felét etósből kizárni. Pallérozott mezei gazdaság című könyve. Harmadik darab. Bécs 1814.- 81. lap. 13. A léckáknak, mint rácsoknak három-három kereszt-foglalójuk volt. Ezek hossza 1.25 méter volt. Ezekből 15 em, fogóként a legfelső léc fölé emelkedett, 10 cm pedig lábként a legalsó léc alá nyúlt. A középső foglaló felső részétől a másik két foglalé aljáig egyegy kötőléc volt erősítőképpen szegezve. 14. Egyesek szerint azért nyiszogott,mert oltás előtt a test melegénél magasabb hőfokra melegítették. Mások szerint pedig azért, mert a fölét nem szedték le. 15. Tőth István juhtartására vonatkozó adatokat Tóth Istvántól, Tóth Istvánnátói, Minya Ferenctől és Nyárády Sándortól kaptam. 16. A magatarti juhászokra vonatkozó adatokat főképpen Virág Józseftől, néhai Virág Mihálytól, Nyárády Sándortól, idős és ifjú Kassai Józseftől gyűjtöttem. (Utóbbi ma a nyíregyházi Gyapjúforgalmi Kirendeltség előadója.) Egyébként ezt a juhászságot, mint egykori kéki lakos magam is egészen jól ismertem. 17. A kígyőféjnek a juhászok kampóján való kialakítását nem lehet véletlennek tekinteni. Községem tájékán ugyanis a kígyót csúszónak mondják. A juhászok a múltban gyakran legeltettek tilos területen.