Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

a/ sorra rászáll a lovak fejére, az ember utána hajítja a fejszét, agyonüti a lovait, b/ rászáll a hordó csapjára. Az ember ide is utánadobja a fejszét, leüti a hordó csapját, a bor kifolyik. A

ö- 1681 mt./ A kifolyó bor elviszi az embert is és a madarat is. C

2

, C

3

Más befejezés. /NB.ind. RR./ 1. Száján, Torontál m. 1881. Kálmány Sz. II. 130-131 p. 8. sz. 56/B mt. - 248 mt. Aab Bab C

1

. 2. Száján, Torontál m. 1881. Kálmány H.I. 117-118 p. 33. sz. 248 mt. Bab C

2

. 3. Nagykunság /?/ Bene N. I. 154-156 p. 248 mt. B/eltér/ C

3

. A. ATh. H.

t BN.; finn, észt, rom., orosz, holl., svéd, lengyel,szlovák T. 145-146 p. . BP. I. 515-519 p. /Gr. 58./ 249. A tücsök és a hangya A hangya nyáron szorgalmasan gyűjt, a tücsök csak hegedül, Télen nincs mit ennie s elmegy a hangyához élelmet koldulni. A hangya azzal utasítja el, miért nem dolgozott nyáron, akkor neki is lenne mit ennie. /NB.Aesop.P. LXXXIV. 118 p., CHY. 151 p.; H. LYIII. 129-130 p.;Wienert ÉT. 156, ST. 347»./ 1. ? /1850/ Ballagi I. 166 p. 2883. "Feledékeny gyűjtőt a tél hozza észre" szdlásmondás magyarázata. ATh.