Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

86*6*6 négylábú állatot, az oroszlánt, ő maga elhivja a madarak legerősebbikét, a griff madarat. A két apró" állat helyett a két erős viaskodik, s a párviadalban az oroszlán eltöri a griff szárnyát. 1. Pusztaföldvár, Csanád m. 1877. Kálmány K. II. 204-207 p. 2. sz. 222

1 mt. 568/%* mt. Vö. orosz 222 mt. + B. 225. A varjú repülni tanitja a rőkát /farkast/ A A varjú megígéri a rókának /farkasnak/ /utóbbi kérésére/, hogy megtanitja őt repülni. B A róka /farkas/ belekapaszkodik a varjú farkába s az felrepül vele a magasba. Útközben több izben megkérdi a varjú a rókától, látja-e még a földet. A róka mind kisebbnek látja. Mikor már semmit sem lát maguk alatt, a varjú felszólítja, hogy engedje el a farkát. C A róka /farkas/ estében megpillant maga alatt egy szenestusköt,többször figyelmezteti, hogy álljon félre, de a szenestuskó nem mozdul. A róka ráesik és halálra zúzza magát. /NB.Bitkán önálló mese. Az eddig gyűjtött változatok többségükben az 56/A mt.-al kezdődő mesék befejezését alkotják, ind. gr./ 1. Földeák, Csanád m. ? EA.2801. 472 p. 296. sz. 225 mt. A B C 2. Tiszaszentmiklós, Torontál m. 1881. Kálmány Sz. II. 132-133 p. 10. sz. 56/A mt. B - l" mt. - 225 mt. B C. 3. Szeged, Csongrád m. /1914/ Kálmány H. I. 123-125 p. 43. sz. 20/D

x mt. A B - 56/A mt. A/vö. 3l/B

x mt. C/ C - l

11 mt./bővebb/ - 225 mt. B C. 4. Bakonyvidék, Veszprém m. Nyr. IV /1875/ 85-86 p. 20/D

x mt. B - 21 mt. A B - 225 mt. A B C. A., ATh., H., BN.; finn, észt, orosz, sp., lengyel.