Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

8. Egyházaskozár, Baranya m. /Gajcsána, Moldva/ 1951. Hegedűs, Ï. Hf. 299-301 p. 212/B

1 at. i B CcgCg. 9. Balatonmellék, Veszprém a. Ethn. HX7II /1926/ 198-199 p. 212/B* mt. A B Chajdcj. 10. Kézdimárkosfalva. Háromszék m. 1947. Konsza, 26-29 p. 14. sz. 212/B* mt. A B Cda^bcg. 11. ? /1855/ Erdélyi 191-193 p. 19. sz. 212/B* mt.A B Cajedc-L - 20/A mt. - 21 mt. A B. 12. Székelyföld /1894/ Benedek MMMT.II. 9-13 p. 212/B* mt.A B Ca^edcj - 20/A mt. - 21 mt. A B. 13. Székelyhid, Bihar m. Nyr. V. /1876/ 267-268 p. 212/B* mt. A B Cxc! /»20/A mt. hiányos/ - 21 mt. A B. ATh., H., BN. 161* mt.; svéd, orosz. BP. I. 346-349 p. 213*. Az öregasszony ás a kecskék A Szegény asszony megharagszik az urára, mert az nagyokat szokott "pusszantani", otthagyja s elmegy világgá. B Vándorlása közben erdei házhoz érkezik. Bemegy, senkit nem talál otthon, kitakaritja a házat. Nemsokára jönnek a ház gazdái: öt /tizenkét/ kecske. Előcsalják az asszonyt rejtekhelyéről s megfogadják szolgálónak. C Az asszonynak egyszer eszébe jut otthon hagyott férje, felpakol túrót, sajtot, vajat s elmegy meglátogatni. Felmegy a padlásra, egy lyukon lenéz, s látja hogy a férje már haldoklik az éhségtől .A magával hozott ételekből dobál a szájába, majd vizet csurgat bele.Az ember felkel, beengedi feleségét, s együtt mennek vissza a kecskékhez. D Amint az ember a kecskéket őrzi, el"pusszantja" magát. A kecskék szerteszét szaladnak. 1. Mezőkovácsháza, Csanád m. 1878. Bálás 70-72 p. 213* mt. A B C D/bővebb/.