Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

/NB.Vö. Aesop.H. LUV. 142-145 p.; Péczeli XIV. 22-25 p.; Wienert ET. 293, ST. 515 ' • / 1. ? /1822/ Gaal W. 268-275 p. 155 mt. A Bab-jC C. 2. Székelyföld XVIII. sz. Ethn. XXXVIII. /1927/ 49-53 p. 155 mt. A BabjC C. 3. Szeged, Csongrád m. 1847-58. MNGy. XIII. 189-190 p. 28. sz. 155 mt. A Babgc C. 4. Mezőkovácsháza, Csanád m. 1878. Bálás 74 p. 155 mt. A B /hiányos/. A., ATh., H., BN.; finn. finn-svéd, észt, flam., norv., lapp, liv.rom., orosz, sp., lengyel, svéd, török 48 mt. ind. 1150 mt. BP. II. 480-481 p. 157/A. Az ember a legerősebb A A medve és a farkas /farkas és a rőka, medve/ vitatkoznak.

/A medve a fiait tanitja/, hogy ki a legerősebb. A farkas /medve/ azt állitja, hogy ő, a többiek azt mondják, hogy az ember. B Kimennek az országútra a/ jön egy öreg ember, erre a farkas /rdka/ azt mondja, hogy ez csak volt ember, V egy gyermek - ez csak lesz ember, c/ egy asszony - ez csak asszonyi állat, d/ egy huszár - ez már ember. A medve megtámadja. A huszár először puskájával lő rá, majd kardjával kezdi szabdalni. A medve elszalad. C Társaihoz visszatérve azt mondja nekik, hogy legyőzte volna az embert, de az először tűzzel leköpködte, majd éles nyelvével ugy megnyaldosta, hogy kénytelen volt elmenekülni. /Vö. 130 mt. E./ /NB.ind. - gr./ 1. ? /1820/ Dugonics I. 100-101 p. "Ez ám az ember" szdlásmondás magyarázata. 157/A mt. A Ba-.a«d C.