Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

norv. IZS** mt. svéd 123

x mt., vall x

138 mt., török Anl. 4, 5. 122/1. A sas és a macska A sas meg akarja enni a macskát s ezt közli vele. A macska ráveszi, hogy egy erdőnél tegye le, mert ott van elrejtve a szive, s az benne a legjobb falat. Elmenekül. 1. Kurtafalva /-Kurtapatak ?/, Háromszék m. Ethnol. líitt. aus Ungarn I. 165-166 p. BN.136

X mt. 122

II

/2. A rdka szive A beteg királynak rdkaszivet ajánlanak orvosszerül. Elküldi a hirnökhalat, hogy hozza el számára a rdkát. A vizén átusztukban a hal közli a rdkával, miért kell a királyhoz jönnie, mire az visszaviteti magát a partra, mondván, hogy a szivét a parton hagyta, s elmenekül. 1. Béty, Háromszék m. 1949. Konsza 14-15 p. 2. sz. Vö. BN. 136

x mt.-al. 123. A hét kecskeolld A A kecskeanya elmegy ennivalóért fiai számára. Megparancsolja, hogy távollétében hét fia senkit a házba be ne engedjen. B A farkas meglesi , s eltávozása után bebocsátást kér. A kecskegidák azonban felismerik, s nem engedik be. Erre a farkas lisztbe mártja a lábát, krétát /sárgarépát/ eszik, hogy lába fehérebb,hangja vékonyabb legyen. C A kiskecskéket sikerül is megtévesztenie. Beengedik. A farkas a