Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

C A róka nyugodtan él kedves meggyfájával, mig az ki nem szárad. Bánatában a róka utána hal. 1. Mezőkovácsháza, Csanád m. 1878. Bálás 67 p. őShat. ABC. 70-99 mt. Egyéb vadállatok 75. Az oroszlán és az egér A Az oroszlán elkap egy egeret. Az egér kikönyörgi magát azzal, hogy majd meghálálja az oroszlán jóságát. Az oroszlán hitetlenkedve bár, de elengedi. B Egy alkalommal vadászat közben az oroszlánnak hurokba akad a lába. Orditására odajön a kis egér, elrágja a hurkot, s figyelmezteti az oroszlánt, hogy lám a kis egér is tud jót tenni az oroszlánnal. 1. ? /1820/ Dugonics II. 144 p. "Vissza várd, amit mással cselekszel" szőlásmondás ártelmezése. A. ATh.; finn, fiam., svéd, orosz, ind. 760, 761 mt. 79*. "Már tréfálkozni sem lehet" A pórul járt farkas bánatosan leül egy fa mellé, s azt mondja, ugy kell neki, miért nem volt több esze, bár itt is jót vágna rá valaki. Meghallja ezt egy favágó s a fejsze fokával istenesen fejbekőlintja. Felháborodik a farkas: "Már tréfálkozni sem lehet!" 1. Székelyföld, 1942. Bözödi 26-31 p. 122/A mt. A Babc - 79* mt. vall. 79* mt. ld. még MM.1561

11 mt.