Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

1. Gyopárosi szőllők, Békés m. 1910-19. Ortutay MN. III. 604 p. 9. sz. 57

1 at. 58*. A sajtot osztó róka Két medve "boos talál egy sajtot, nem tudnak megosztozni rajta.A róka vállakozik rá, hogy igazságosan elosztja. Kettéharapja. A sajt egyik fele nagyobb lesz, mint a másik. A róka addig egyengeti a sajtot, mig az teljesen elfogy, s a két medvebocs éhen marad. 1. Száján, Torontál a. 1881. Kálmány H.I. 120 p. 36. sz. 2. Szeged, Csongrád a. 1910 körül. Ortutay-Katona II. 353 p. 25. sz. BN. 58* mt. 58 . Az ózhust osztó róka A A sündisznó egy elhullott őz húsából lakmározik. Odavetődik egy éhes róka s enni kér. A sün. szivesen látja, s a róka napokra ottragad. B A sün felszólítja, hogy menjen odább. A róka osztozkodást kivan. Háromfelé osztja a hust: az első rész neki jár, a második őt illeti, a harmadik neki dukál. /Vö. Ae

sop.

H. VI. 32-33 p./ C A sün tőrvénybiróhoz hivja a rókát. Mig odajárnák, egy farkas megeszi az őzhust. 1. Székelyföld /1896/ Benedek MMMV. IV. 165-168 p. 58

1 mt. A B C/30

11 mt., 30

1 mt./. 59

x

. A róka és a kígyó A róka félig megfagyott kigyót talál..Ez kéri, hogy vegye a hátára és vigye el szikla alatti barlangjába, ott majd megjutalmazza. A