Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

30

11

. SÜD a rőkát csapdába csalja A szőrdisznd és a róka bíróhoz mennek, mivel a zsákmányon nem tudnak megosztozni. Útközben egy kaptányt /csapdát/ találnak. A sün kinevezi törvénybirónak s kijelenti, hogy aki annak ajtaján keresztülmegy, azé lesz a zsákmány. A szőrdisznó könnyedén keresztülmegy, a rókát megfogja. Másnap a gazda félholtra veri. 1. Székelyföld /1896/ Benedek MMMV. IV. 165-168 p. 275

11 mt. - 58

1 mt. A B C /30

11 mt., 30

1 mt./. Graf 80 p. 30^^. Bóka és macska egymást tőrbe csalia A A macska vendégségbe megy a rókához. Egeret kivan vacsorára. A róka elvezeti a szomszédos szárazmalomhoz, hogy fogjon magának. B A róka odajár ludat lopni, ezért a gazda tőrt állított a lyukhoz, amelyen bejár. A róka udvariasan előre engedi vendégét, a tőr a macska nyakára húzódik, a róka elszalad. C A nagy nyávogásra előjön a gazda, agyba-főhe veri a macskát, annak azonban sikerül elmenekülnie. D Legközelebb a macska hivja meg vendégségbe a rókát egy kis csirkepecsenyére. Jelzi a gazdának, hogy jönnek csirkét lopni, tartson zsákot a tyúkól padlásához. E A macska elvezeti a rókát a tyúkólhoz. A tyúkokkal megrakodott róka egyenesen beleugrik a zsákba. F A gazda püföli a rókát; közben megkérdi, hogy ki küldte. A megmondja, hogy a macska, azt azonban már nem sikerül elcsípni. /RB.Vő. 3

111 mt./ 1. Magyarszentmárton. Torontál m. 1891-92. EA. 2771. 290-291 p.