Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

A MAGYAR ÁLLATMESÉK TÍPUSAI 1-299 mt. VADÁLLAT

OK 1-69 mt. A ravasz róka 1, A "döslötyr<Ska halat lop A Éhes rdka döglöttnek teteti magát. /A farkast elbujtatja./ Hallal /sajttal/ megrakott szekérrel jön egy ember s a "döglött" rókát feldobja a rakomány tetejére. A róka jóllakik. Amit nem tud megenni, lepotyogtatja, maga is leugrik, zsákmányát összeszedve elszalad, s elrejtőzik. /Egyes változatokban rejtekhelyén kezd el csak enni./ B

1 Jön a farkas, s részt kér a zsákmányból. A róka azt ajánlja, hogy szerezzen magának ugyanúgy, ahogy ő. B A róka azt tanácsolja az éhes farkasnak, hogy menjen el halászni a lékre /ld. 2 mt./. q B A róka elvezeti a farkast a vizpartra, s rámutat a vizben tükröződő holdra, mondván, hogy ha sajtot akar enni, huzza ki /ld.34* mt./. C

1 A farkas kifekszik az útra. A visszafele jövő szekeresember azt hiszi, hogy ismét rá akarják szedni, s jól elveri. C Az uton fekvő farkast arrajáró emberek verik agyba-főbe. /NB. A tipussal a magyar meseanyagban önállóan nem találkoztunk. Legtöbbször mesekezdő. A C epizódot gyakran a 2 mt. vagy a 34

1 mt. helyettesíti. SzervesJolytatása a 3. 4. és 5 mt.; vö. Dähnhardt IV. 252 p. és török 5 mt.; E. Európa; RR./ 1. Csetény, Veszprém m. Nyr. XVIII. /1889/ 43-44 p. 1 mt. A B

1 C

2 - 4 mt. 2. Magyarszentmárton, Torontál m. 1891-92. Ortutay-Katona II.