Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

142. / Mint ahogyan Pethe is Írja: "ugy megyén a poros uton s havon, mintha egy kis tetejetlen kazlat húznának a földön: mert a széna mindenfelől a földet sepri, ugy hogy néha mesterság alá bújni" /Pallérozott Mezei Gazdaság. Pest, I. 713/. 143. / A Dunántúl viszont annyira általános használata, hogy egy szólás is kapcsolódik hozzá: "no, még egy kicsit s rud hegyébe" - kínálják Pápa környékén az ételtől szabadkozót /Kertész Manó: Szokás-mondások. Budapest, 1922. 49/. 144. / Vajkai Aurél a szénalekötés egész szerszámkészletét közli: nyomórud, csiga, csigslapicka, rudalókötél, lekötőkötél stb. /Gyűjtögető gazdálkodás Gaerszegtomajon. HE. 1941. 254/. 145. / Csongrádon a Tisza jegén szintén csak télen hordták haza a takarmányt. A jeget ilyenkor meg kellett "hizlalni". Ez ugy történik, hogy a vékony jégre egy sor szalmát hintenek, amit vizzel leöntenek; mindaddig öntözik, mig a megfelelő vastagságot el nem érte* Az igy készült hid sokáig tartott, tavaszi áradáskor már mindenütt folyt mellette a vis, ezen még akkor is lehetett kocsival járni. 146. / A kas gyékényből készül, a füzesgyarmatiak készítették és kereskedtek vele a nyári munkák idején.Az utóbbi időben már nem használták. 147. / Fában gazdagabb vidékeken állandó jellegű, gondosan megépitett kunyhókat készítenek ilyenkor. Bielenstein munkájában igen fejlett szénáépitményeket találunk /i.m. lo4/. legfejlettebb formája ezeknek a Garam melletti szénáépitmény, melyet időszakonként takarmánytárolásra is használnak /L.Baran: Spusob doprovy pri senach na Horehroné. Cesky Lid. 39 /1952/, 4-5. 68/. 148. / Veres Péter: Három nemzedék, Szolgaság. Budapest, é. n. 4oo. 149. / Svájcban, hol a szénamunka az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, szénagytijteakor fogyasztják a legjobb,legtáplálóbb ételeket, igy a különleges, gesztenyelisztből készült ételféleségeket /Rűtimeyer; Urethnographie der Schweiz. Basel, 1942. 242/. 150. / Tanulságos összevetni ezt az étrendet és a napi munkabeosztást Galgóczi leirásával, aki a pusztapől szénamunkások napi munkarendjét ismerteti: "reggel hat-hét órakor főznek - lebbencset, tarhonyát, kását vasfazékban - addig természetesen napfelkölttől dolgozván, ha ettek, kalapálnak, mely két munkával mintegy másfél óra telik: délben két óra kell evésre, alvásra és kalapálásra, akkor nem szoktak főzni, hanem ozsonnára főznek ismét, s e-