Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

re, a gazdák nem voltak jelen. Itt könnyen meg lehetett ezt tenni, mert az összes széna termő terület egyforma nagyságú táblákra Tolt osztva. Az intézd pedig minden évben megjelölte, hogy a tábla északi, vagy déli részébe esd 4 vagy 5 vontató az uraságé, a többi a részesé. Bs azután a többi táblára is vonatkozott. 64. / Sándori i. a. 42-45. 65. / Teres Péter: Szük eszteáié. Budapest, 1942. 79. 66. / Igy különleges - másheanan nea ismert - sarlói füvágás mindmáig ismert Tószegen, a Tisza ártéri kassálókon. Itt a hosszúszárú auharféle letárolására a helyi gyakorlat szerint a sarló bizonyult a legmegfelelőbbnek: többszáz holdas területen alkalmazzák /Erdélyi Zoltán szives szóbeli adata/. 67. / Bátky Zs.: Farkas Sándor magyar néprajzi gyűjteménye. Ií.l9o5.41. 68. / Kiss Lajos: A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. BE. 1926.91. 69. / Valószínűleg ma már nem ismert primitiv fenőeljárást slkalmastak. 70. / Primitiv kaszaélesitő eljárásokat ismertet Hanninen tárgyi monográfiájában /i.m. 124/. Braunschweigben egy szurokkal és éles homokkal bevont deszka szolgál a kaszapenge élesitésére/B.

Andrée: Braunschweiger Volkskunde. Braunschweig, 1896. 17/. 71. / Ilyet közöl Ecsedi István Bulgáriából /A bolgárok ősi földaivelése. BE. 1928. 81/. 72. / Sok helyen azt tsrtják, ha a tehén tőgyét húzogatják vele, nem éri s tehenet rontás. 75./ Hasonló motívumokkal diszitett példányt közöl Bednarik /Slowakische Volkskultur, 62./ éppen az érintkező népterületről. 74. /Kiss L.: A kasza..., 9o-92. 75. / Fényes E.: Magyarország földleírása. Buda, 1837. III. 555. 76. / Csilléri Klára szives szóbeli közlései alapján. 77. / Kiss L. : i. m. 9o. 78. / A beállításnak számos leleményes módja ismeretes: Svájcban a kaszát pl. a falhoz támasztják és a kassások a hüvelykujjukkal mérik le a penge hegye és a fogója közötti távolságot /C. Lorez: Bauernarbeit, Züricz, 1945. 44/. 79. / Ugyanezt közli Baranya megyéből Berze lagy János /Baranyai néphagyományok. 194o. III. 19o/. 80. / Schmidt, L.: Gestaltheiligkeit im bauerlichen Arbeitsmyten. MAG. 195o. I-II. 81. / Balassa Iván: A Béprajzi Múzeum favillagyüjteaénye. Bthn. 1949. lo8.