Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
olyan jászlat is, mely egy oszlop és léckeretből állt. ezt kivül-belül kitapasztották sárral. Feneke deszkából volt. Még régebben voltak olyan jászlak is f melyeknek nea rolt fenekük, hanem helyette agyaggal töltötték fel a jászlat magasabbra. Jászol nélkül nea lehetett istálló. A jászol felett a legtöbb esetben ott találjuk a lovak etetésére való rácsot , vagy saráglyát . Bs fából, vagy legujsbban csóvasból, vagy sűrűn összetekert drótból készüld létraszerü alkalmatosság, melyet a jászol fölött helyeznek el hosszában olyan magasan, hogy a lő hozzáférjen a belehelyezett takarmányhoz. Legtöbb parasztember maga is megcsinálja keményfából - s puhafa nem jó, aert kiharapja a ló. Használata azért annyira elterjedt, aert nem eszik belőle olyan mohon a jószág, mint a jászolból; másfelől pedig nea huzza le a szálastakarmányt a lába alá. A rács fogai olyan sürün vannak egymás mellett, hogy az állat éppen bele tudja helyezni a fejét. A szalmát meg azért teszik a rácsba, mert a rácsban nem tudja annyira válogatni. 227 Legtöbb tanyai istálló berendezéséhez hozzátartozik a szénatartó. A takarmányt legtöbbször a takarmányoskertből nem közvetlenül a jászolba teszik, hanem a szénatartóba. Leginkább az istálló egyik végébe helyezik el a lovak mögé, mert a lő nem piszkol annyit maga körül, mint a marha. A szénatartó átlagosan másfél méter hosszú és magas ládaszerü építmény, tartóedény, amibe két mázsa takarmány is belefér egyszerre. Ahol több jószág van, ott állandóbb jellegű nagyobb tartókat készítenek, már nem deszkából, hanem tapasztott sárból. Bzt minden nap megtömik szénával. Igen elterjedt, még olyan helyen is használják, ahol a padlásról eresztik le a takarmányt. 228 A matyóknál festett, faragott tartókat találunk mind a mai napig. 229 Itt többnyire nem is a sarokban van, hanem szemben a bejárattal, a hátsó falat és az egész hosszában elhúzódó jászlat két egyenlő részre osztja. 2 ' 0 A 60-80 holdas nagyobb gazdáknál as istállóból külön nyilik egy kis helység /a kamránál nea nagyobb/, amit két, három naponként töltenek meg takarmánnyal. Elvűiről nincs ajtaja, csak az istállóból lehet bemenni. Hőmelyik gazda nem is az istállóba teszi, hanem az eresz alá. uradalmak ugyanilyet használnak; egybe belefér kőt kocsi széna is egyszerre. Néha külöiL építenek egyet a lovak számára. Az uradalmaknál kandi-nak t a parasztoknál pévásólnak nevezik. Röviden szólni kell a nyári istállókról is. Ezeket nyárra a munkában tartott és a tejelő állatok számára építik. Mindig az udvaron, annak egyik sarkában egy fa alatt szokott lenni, hogy az állatok
