Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
A takarmány istállóba hordására Magyarország nagy részén lepedőket használnak, kivétel inkább csak az Alföld, «hol elvétve találkozunk ezzel a hordási móddal. Erre a célra a lepedő durva erős házivászonból készül, négyzetes, vagy téglalapalaku, egy méternél hosszabb, melynek négy sarkára zsineget varrnak, hogy a belerakott takarmányt jobban össze tudják fogni. Készítik zsákdarabból és elhasznált ponyvadarabból is. Nálunk csak az istállóba hordanak igy takarmányt, vagy szalmát a konyhába és a kemencébe. Nagyobb távolságra nem hordanak vele. A ruhára vonatkozó terminológia igen gazdag és tanulságos: gazhordó, istállóslepedó , 4 panvus . tracska , 7 zőnye , dobó . telezaia . ' lepedő , 218 gazruha , párfödél , plmyóc . 220 A szénaruhák használata Magyarországon kivül általánosabb, mint az ugyanerre a célra használt kasoké. Általánosan használják az Alpokban a különböző szénahordó hálókkal és a botra erősitett kötelekkel együtt. Az utóbbinál keresztbe egymásra raknak köteleket, a rakományt ezekre helyezik és felül összekötik, egy-egy ilyen csomóba két mázsa is belemegy, de igy már nemcsak közvetlenül az istállóba szállítanak, hanem távolabbra is.^ 1 Egyes 000 helyeken a nők az összerakott csomókat a fejükön szállitják. A Délalpokban szabályos - két végén merevítő fákkal ellátott - hálót helyeznek a földre és ebbe rakják a takarmányt. 2 ^* 5 Röviden még egy emberi erővel történő szállítás módról kell megemlékezni, annak ellenére, hogy az Alföldön nem ismeretes. A hajdivánr ól van szó, mely igen fontos takarmányhordó alkalmatosság az ország több pontján. Főleg a Dunántúl használják a madzagból hálószerűén készített két ivalaku fára szerelt alkalmatosságot, mely hordási elvét tekintve az alpesi nagyobb szónamennyiséget befogadó hálókkal mutat közelebbi kapcsolatot. A Dunántúl déli részén a legintenzívebb a használata. Terminológiája gazdag, szinte minden faluban másképpen nevezik: kelepce , petrence , terézsia . dobó , kötröc stb. Másik erős eltérj edésterülete az ország nyugati széle,ahol mindegy néven ismert. 224 Végül emiitjük meg a legegyszerűbb hordásmódokat, melyekkel csak akkor élnek, ha sürgősen kell takarmányt bevinni az istállóba, vagy pl.az időjárás - eső, szél - akadályozza a hagyományos hordásmódok alkalmazását. Legközönségesebb az, mikor villahegyen viszik be a szénát az istállóba. Ha jól belenyomják a szénába a villát, 2o kg-ot is fel lehet venni rá egyszerre. Asszonyok - de néha a férfiak is - a kötényükbe viszik a szénát. Ha messzebb esik a takarmányoskert, akkor egy kötelet is szoktak kivinni ós abba teszik. A kötelet lefektetik a földre és szálával keresztben helyezik rá a szénát. Nemcsak az istállóba hor-
