Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI ÍRATOK - Takács Lajos: Adatok a hajómalmok Körös menti elterjedéséhez

.ADATOK A HAJOMALMOK KOROS MENTI ELTERJEDÉSÉHEZ. A kisteljesítményű patak- és hajómalmoknak a középkortól kezdve, úgyszólván napjainkig jelentős szerepe volt a lakosság, elsősorban a falusi lakosság gabonájának megőrlósében. Egy-egy kisebb patakon is néha 3-lo, vagy még több malom helyezkedett el lépcsőzetesen,még akkor is, ha a víznek csekély volt az esése. Ilyen esetben mesterséges módon, gátakkal, töltésekkel emelték a vizet a szükséges esési szintre. A folyásában akadályozott víz azonban esőzések idején egy-kettőre túllépte a gátat, vagy idők folyamán a meder egyszerűen eliszaposodott és igy a szomszédos területek elmocsarasodtak, árvizesekké váltak. Ezért találkozhatunk oly sokszor malmokkal kapcsolatos peres iratokkal a történeti kutatások során. Az alábbiakban a Körös menti malmokra vonatkozóan közlünk anyagot, ahova a mult század elején nagyobb teljesítményű hajómalmokat vontattak. "B.Vay Generalis K. Commissarius", ki hihetőleg a lecsapolási munkálatokhoz volt kiküldve, 1811 szept. 17-i keltezéssel jelentést küld Heves vármegyének, e hajómalmok veszedelmes megszaporodásáról, elterjedésük mértékéről. Jelentésének nagyobb részét, mely néprajzi szempontból figyelmet érdemel, az alábbiakban közöljük: "Több mint 2o Esztendeje annak, hogy Ts Békés Vármegye a' Megyébe le folyó Körös vizén eltiltotta az ugy nevezett tombátzos, vagy hajós Malmok épitését. Mivel ezen hajós Malmok tsak ugy foroghatnak a* Körös lassú vizébe, ha jobbrul balrul a" Viz a* Malom kerekei felé gátakkal szorittatik, és még ezen kivül a» kerék előtt is a* víz deszkákkal felemeltetik, mellyek is nagy karók nélkül meg nem állhatnak, ezek pedig nem tsak a' laposokat vagy szálasokat akadályoztatják, a* retigeratiót veszedelmessé teszik; de minden víz áradásain tetemes beiszaplásokat is okoznak. Békés Vármegyén alól a* Kunság egy részin, ugy mint a* Kun Sz: Mártoni Határon alább T§ Heves Vármegye Határ Szélein végre Csongrád Vármegyén keresztül foly le a' nagy Körös a* Tiszába; de ezen Jurisdictions soha a* Körös vizén tombátzos vagy hajós malmok nem voltak. Hanem az előtt 2 Esztendővel a* Tiszából elsőbe Kun Sz: Márton Városához 8, azután a Körös inosciatiojátul/?/ nem messze 3 hajós malmot vitettek be a* Körösbe,némely tehetős Gazdák által onnan hasznok keresésére, mellyeknek jobbrul balrul való gátjai, nevezetesen Kun Sz: M tonnái oly keményen meg akadályoztatták a» viz szabad le folyását i