Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI ÍRATOK - Dorogi Márton: Emlékiratok ... /'Paraszti feljegyzések a XIX. század elején/

tak az úrbéres földdel biró gazdák azon, hogy 8 czenzuális föld az úrbéres földdel biró gazdáknak adott segedelemföldül, mérsékelt árenda fizetés mellett de nem azoknak adatott ki, hanem olyanok birlsljak, kik urbáriumot szolgálni nem szeretnek. Ekkor az uradalmi főtisztség, illetőleg a Kamara önhatalmúlag elszedte a földjeiket az olyanoknak, kiknek nem volt úrbéres földjük ós azoknak adta, kiknek úrbéres földjük volt és Urbáriumot szolgáltak. Egészbe ugyan nem vette el senkiét, tekintett családi állásra, akinek számos családja volt, annak többet meghagyott használatéba, az ón nagyapámnak is egy telek, vagyis 4o hold volt birtoklásába, de csak egy fia lévén, azt felelték, megélhet 2o hold földből, elvettek 2o holdat, lo holdat adtak Kárai Sándornak, lo holdat pedig Darai Jánosnak, mint úrbéres földes, s Urbáriumotszolgálő egyéneknek, az utódaiknak még mai nap is birtokába van. Mint a 21. lap alján emiitettem, Keserű Jánosnak előrelátó esze lévén /vagy más oktatásából/, lo hold úrbéres földet elfogadott a kiosztáskor.Mellé pedig 9o hold, vagyis 2 és egy negyed szessziő földet, mivel a lo hold úrbéres földtől szolgálta az Urbáriumot. A 9o köblös föld meghagyatott az ő Dirtokába, annyival inkább, mivel sok gyermeke volt, azt is tekintette az Uradalmi főtisztség. Ekkor ismét lecsillapodott a lakosság zajongása, de a mellett az 18o8-dik évben megindított úrbéri per a lakosság és az uradalom között. Folytattatott a megyei törvényszéken, több izbe megnyertea község az uradalom ellen folytatott pert, de a felsőbb itélő biróság által mindig visszavettetett. Az 1838/9.évbe felszólította az uradalom a czenzuális és akkordás földdel biró gazdákat arra nézve, hogy a 9-ed dézmát pénzül fizessék, csatolják össze a föld haszonbérével, a lakosság az ajánlatot elfogadta, szerződést készíttetett az Uradalom, melynek czime az volt , hogy Haszonbéri Szerződés, hogy haszonbér és Dézma válcságok a Czenzuális földekről szessziónként kellett fizetni évente 44 forintot és lo krajcárt. Később ismét felhívta az uradalom a lakosokat, hogy az adóját fizessék, A Czenzás és Akkordes földes gazdák megtagadták. Miután ezen két erősségről p.o. kilenced, dézmaadásról és adófizetésről lemondtak, meggyengült az ereje a lakosságnak a per folytatás tárgyában. A 1858-ik évbe ismét megmozdult a peres ügy, nemcsak ladányba, hanem az ország több részébe is. Az úrbéres törvényszék tárgyalás alá