Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
lás és aratás torlódása miatt az utóbbi bizony el-elkésett". 0 "A kaszálás többnyire későre marad, mert mig a kisgazdák és a telkes parasztok kapálnak, drága a napszám igy a nagy gazdaságok várnak a kaszálással". 10 ^ A gyűjtőterületen is tapasztalhatók ezek a szénamunkát hátráltató tényezők káros hatásukban. A paraszti gyakorlatban inkább a munkatorlódás jelent nagyobb nehézséget. "Ilyenkor kukoricakapálás, répakapálás, repcehordás sűrűsödött össze. Néha még szaladni is kellett a rudasokkal, annyira sürgetett az idő". Ilyen körülmények között a széna nem részesülhetett mindig megfelelő bánásmódban. Hogy az igy összetorlódott munkák közül melyiknek kedveztek inkább, az mindig a körülményektől függött. 108 Az emiitett körülmények mellett akadályozza a munkát a pillanatnyi időjárás is; ami ugyan inkább a gyűjtést hátráltatja, mint a kaszálást. Esőben ugyanis minden gyűjtési munkát abba kell hagyni. Ezért különösen gyűjtésnél nagy a jelentősége a paraszti idő jóslásnak. Minden igyekezetük arra irányul, hogy a gyűjtés idejét ugy válasszák meg, hogy közben eső ne zavarja a munkát. Azt tartják, ha a hold lefelé áll végével, bátran lehet gyűjtésbe kezdeni, mert akkor már ki folyt . Ha a nap csütörtökön este fellegbe megy le, akkor, harmadnap eső lesz. Több hasonló példát lehetne még felhozni, ahol az okszerű megfigyelésen alapuló tapasztalati anyagot nem lehet mindig elválasztani az irracionális képzetektől. Ahol a szénamunkát a maga erejéből végzi a gazda, ott különösebb készülődés nincs a munkára. A szénamunka különben is nem egyhuzamban tartó munkamenet. Sokszor a kaszálást el lehet választani a gyűjtéstől, máskor a kettő összefolyik: külön fel kell készülni mindegyikre. A gyűjtés is több részre oszlik: először forgatnak és csak megfelelő időben gyűjtenek. A gyűjtésre - ahová asszonyok és gyerekek is kimennek - előző nap felkészülnek. Az asszonyok elsősorban a ház környékét igyekeznek rendbe hagyni - inkább, ha nem marad odahaza senki. Ha több napra mennek ki távolabbi kaszálóra, megfelelő mennyiségű élelmet kell előkészíteni, kenyeret kell sütni. A szerszámokat is rendbe kell tenni: ha nincs elég gyűjtő villa, kölcsön kell kérni. A nagygereblyét - amit először használnak abban az évben - rendbe kell tenni, vizbe kell áztatni, hogy a fogai beledagadjanak a fejbe. Nagyobb gazdák, akik 2o-3o, sőt loo hold rétet is részelnek egyszerre az uraságtól, már egy héttel előbb szólnak a napszámosaiknak. A felkészülés függ a kaszáló fekvésétől /a nagyobb kassálók
