Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
Fagyüjtés . A tűzre való fa nagyrészét gyűjtögetéssel szerezték be éa még ma is,bár némileg korlátozottak a lehetőségek. Fát szedni legtöbbször csoportosan mentek, bazárkával hozták, baltikát , fürészt vittek magukkal. Tüzelőfán kivül sokan hoztak gerendának való fát is, mikor nem látta senki, de ha látták is, nem árulták el egymást. Karácsonyfa . Fenyőfa kevés van ezen a vidéken s hozzájutni is csak lopva lehetett. Volt olyan erdész, aki karácsonykor sorra járta a házakat s megbüntette akinél lopott fenyőt talált. Leginkább borókát hoztak, azt lehetett. Kiválasztották a szép, formás kis bokrokat s azt díszítették fel az ünnepre dióval, cukorral. Termőskövet a falu közelében lévő köves dombokon szedtek, építkezéshez, kerítésnek, kutkészitéshez. Kőport, homokot asszonyok használtak súroláshoz. Vizgyüjtés nem volt a faluban, víz van bőven, forrás is van sok. öreg, beteg embereknek szoktak hozni az oszlopói-forrásból /Korányi gyógyforrás/, ha megkívánják, de akinek már ez kell az nagyon rosszul van, tudják, hogy már nem él sokáig. 6. Erdei méhek befogása, mézrablás Voltak és vannak a községben olyan zselléremberek, akik az erdei méhek mézét rabolták, befogták a méheket. Legtöbbnek otthon ia volt méhese, de akadtak olyanok is, akik csak a mézet szedték ki, a méheket nem fogták be, s otthon sem tartották. A befogott méheket otthon gondozták tovább, vagy eladták, volt aki Pestre is küldte az Állatorvosi Főiskolára. Jelenleg csak egy ember van a községben aki az ardei méhekkel foglalkozik. Ugy tartják, hogy az erdei méhek is szelid méhek, rajzás idején a faluból szöktek el. Van ugyan aki azt tartja, hogy van szelid ós vadméh, a szelid az barnásabb, a vad versebb, sárgásabb. A mézrabló, méhszedő emberek jól ismerik az erdőt, tudják hol lehet méheket találni, rendszerint messze a falutól, nagy őserdőkben , öreg odvas fákban találni őket.Figyelik hol vannak jó méh-legelők, virágok, meglesik a méhek útját, hova repülnek, melyik fába. Az öreg, odvas, korhadó fákon kis nyilas jelzi a méhek tanyáját. Rendszerint többen mentek együtt, ha az odu magasan van akkor egy ember nehezen boldogul vele. Abban az esetben, ha alacsonyan a fa törzsén, derekán van az odu, akkor nem hiv segítséget, kiszedi egyedül is. Ha az odu jól hozzáférhető, a köpüt el tudták helyezni a közelében, akkor a méheket is befogták, ellenkező esetben a méheket elpusztították s csak a
