Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához

bokros helyeken, lapályokban, erdők szélein nyilik. Kis csokrokat kötöttek belőle, 2 krajcárért, 2 fillérért adták csomóját, később 1 forintért. Árulták piacon, de mentek házalni ia. Gyerekek is vitték, házról házra. Balassagyarmaton is árulták piacon, de sokat vittek a megyeházára éa sás hivatalokba. Mérciuaban már szedték az ibolyát /Viola/, áprilia, májusban a gyöngyvirágot /Convallaria majális/. Kora tavasszal asedték a aárgakökörcaint /Sternbergia colchicflora/ is. Eladásra szedték a kakaatarajt /Pedicularis silvatica/, van fehér és piros, Bzentgyörgyvirágot

. sérgallliomot /Iris pseudacorua/ ez nedves, mocsaras helyeken nő, erdei tulipánt /?/, kék vadalclndruskat

. húsvétra a barkát /Salix/,vadpáfrányt /Polypodiaceae/. A barkát vitték templomba is. 5. Egyéb Koszmő. moha /Bryophyta/. Koazmót szedtek saját részükre éa eladásra is, vállalkozóknak. A régi rakott kutaknál ia használták,a terméskövek közé mohát raktak, olyan mint a sár, jól összefogja a köveket, benövi. Az ilyen kutat Jobban szerették, tisztább a vize. Régen sok kőkerités volt a faluban, szárazfalnak nevezték, terméskőből készült. A kövek közé itt is mohát raktak,összefogta a köveket, bekoszmősodik, beszövi a falat,oly an a fal mint az élő. "Ezelőtt olyan disz vót ez a faluban, most nem látni már." Asszonyok koszorút is kötöttek belőle, tovább eltart mint a másforma. Használták még szőlővessző csiráztatásánál ia. Szedték a famohát, de legtöbbet a kőmohát, nagy kősziklákon, réteken, cseres erdőben, napos oldalakon terem, kövön is, gyepen is. ősszel, mindenszentek táján szedték, kézzel húzgálták fel, könnyen feljön. Hátikosárba, zsákba szedték. Kereskedőknek, erdőhivatalnak adták el. Suska. gubacs /Quercus robur/.Gubacsot csak gyerekek szedtek játszani, a suskát viszont eladásra szedték. Mocsártölgyfának a suskáját szedték, gerezdes, zsiros, bőrkikészítés céljára szedték, helyben nem használták. Emiitik, hogy vérhas ellen használták. Tintabogyó, fagyaibogyó. A tintabogyó kis bokrokon terem, fekete mint a borzáng, iskolás gyerekek ebből készitették a tintát. Egy rossz lábasban megfőzték, tettek bele egy csepp ecetet, sót. A fagyalfa bogyóját /Ligustrum vulgare/ szintén tintának használták, megfőzték a fekete levével irtak. Ehhez nem tettek aemmit. Valamikor használták festéknek is. Szedték eladásra is. Tapló, topló /Tomes fomentarius/. Taplót főleg tüzcsiholáshoz használtak, acéllal, kovával. Erdei fákon szedték, kifőzték s ugy használták.