Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Erdős Kamill: Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányoknál

Hogy a gyereket "szemmel meg ne Térhessék": piros szalagot, ragy apró tengert kagylókat /"d*iväko"/ kötnek a csuklójára. Kagylót, - piros szalagon - a nyakába is szoktak kötni. Halotthoz nem jó kisgyereket /csecsemőt/ vinni, mert akkor a halott, a másvilágon - sokat fog sirni. Ha a gyerek álmatlan, - nea akar aludni - akkor Terébszart kell a szájába tenni; - egész biztosan el fog aludni. "Oláh /vlax/-cigány". Kherâri törzs. Gulajest'e nemzetség.Tótkomlós. /Békés m./ A "khamn»i" Aabn»i/ kifejezést nem használják "tisztességes terhessel" kapcsolatban, /mert ez csúnya kifejezés/; - igy, csak a "megesettnek" mondják. "Terhességem alatt sokat égett a gyomrom, hiába szedtem sok szódabicarbónát, - azt mondták: biztosan hosszú haja lesz a gyermekemnek, azért ég annyit a gyomrom." "Mikor kislányom megszületett egy kis részen szőrös volt a háta. - Ez azért volt, mert mikor terhes voltam, volt egy macskánk és azt sokszor hátbarugtam. /Hogy kimenjen a szobából./" "Két egészen fekete cigánynak is születhet szőke gyereke." "A szőke gyereket szépnek tartjuk, /a felnőttet is/ - ha nem egészen világosszőke; - mig a nagyon feketét: csúnyának." "Menstruálő nőnek nem szaoad meglátogatni gyermekágyas anyát, vagy ha mégis elmegy hozzá, mondja, hogy "lulud'i si ma" - és a csecsemő kis ujját egy pillanatra fogja meg. - Ellenkező esetben a csecsemő feje "ótvaros" lesz." "Ha kereszteletlenül hal meg gyerek, annak nincs nyugalma; - sőt viszszajárhat pl: szopni. - Ezt ugy lehet elhárítani, hogy a sirról földet kell venni, azt havavinni és ruhadarabba belecsavarva, az anya párnája alá kell tenni." "Akinek sok teje van, azt ki kell fejni - de pernyére, mert ha földre fejné - és macska felnyalná - akkor a csecsemő beteges lenne. Erdős Kamill ciganolőgus