Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Andorné: Lányok vasárnapja a Karancs környékén

a fiukat, mig le nem fizették a kötelező obolusokat. Citeras muzsikált a kiB társaságnak. Később süteményt,

1

' bort kínáltak a vendégeknek. A nagylányok a kultúrház tánctermében rendeztek "forraltboros estét." "Bukrétákat" ők is készítettek a legényeknek, cigány muzsikált reggelig a tánchoz. Szabd Andorne Jegyzetek

. 1. / Nagylóc,illetőleg Kazár környékén az öregek sem emlékeznek koledálásra, csak táncmulatságot rendeztek a lányok farsang előtti vasárnapon, líagybátonyban farsang hétfőjén. 2. / Ságujfalu környékén maskarába öltözve disznótorban gyűjtötték a lányok vasárnapjára valót. 5./ Egykorúak. 4. / Hímzett fehér zsák, négy végén szalag /négy láb/ van, amivel a hátukra kötik. 5. / Zsirnak való C8erépedény. 6. / Fánk. 7. / Zsirban sült nyújtott tészta. 8. / Zsiros kelt tészta, mintáa vaslap közt sütve. 9. / Amikor a legények beléptek a fonóba,az ajtóban álló lányok elkapták a legények kalapját arra tűzték a hosszancsüngő színes selyemdarabokkal is díszes "bukrétát". 10. / A legtöbb faluban a "Szent Gergely doktor"-nak változatát, vagy "Ô bűnös lélek..." kezdetű egyházi dalt énekelték a házaknál. A karanc8sági köszöntés a kettő érdekes egyesüléséből származott. 11. / Az összegyűlt ennivalókból a "farsang három napjá"-ra is tettek félre. 12. / Ságulyfalui, etesi feljegyzések szerint gyerekek farsangját, farsang vasárnapja előtt két héttel tartották. Farsang 5 napján lányok, legények, asszonyok, férfiak 3 napig mulattak. Kedd este, vagy "bőtfogadó szerda" reggelén nagy felvonulással "farsang temetés" zárta be sok vígkedvű nógrádmegyei faluban a farsangi mulatozást. 13. / A vendég kislányok otthonról hozták a süteményhez valókat. A vendéglátó háziak elkészítették a süteményeket.