Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Andorné: Libaőrző mondókák, dalok, játékok

Mert meg-égett a ná - sad, ax

, *

4 Ben-ne é-iett kis fi- ad. a<5

í f 1 " ««S " Egyébként a ludasjáték egyik ceredi változata: A pásztor mögött hosszú sorban, egymás derekát fogva állnak a "libák". Előttük a farkas guggol és a földet kaparja. Pásztor: - Mit ásol farkas? Farkas: - Güdröt. - Minek az a güdör? - Tüzet rakni. - Minek az a tüz? - Vizet forralni. - Minek az a viz? - Libát kopasztani. - Kiéből van a liba? - Ettédből!

1 A farkas a párbeszéd végén a szétszaladó "libák" kőző ugrik, ahányat tud, elkap a "libák"-ból, félreállítja őket éa újra kezdődik a párbeszéd. Ha a pásztornak már csak egy libája maradt, énekelik: Vaas Istvánnó, Tajti Erzai /70 é./ Cered /Nógrád m./ Csak egy li-bám aa-radt má, lej-be vaj-ba tar-to

m má. IV. Felnőttek szokásait utánzó játékok: A libaőrzáshez csak külsőleg, hely szerint kapcsolódnak azok a játékok,amelyeket a felnőttektől távol, zavartalanul szeretnek játszani a gyerekek. Ilyenek a keresztelőt, lakodalmat és főleg temetést utánzó játékok. A gyerekek egymást "temetik" vsgy babát, vagy döglött állatot. Kutyát,macskát Patakon, Ipolyazögön, Dejtáron, a libalegeltetésnél maguk a gyerekek ütötték agyon /"...mert megetted a tyukfit" adja tudtul az egyik pataki dur pentachorban mozgó kis sirató/. Több fiu énekelte az állataira tőt.^ Egsrszóláton /Heves a./ a libák aktiv azerepet kaptak fadarab, ill. babatemetésnél: libákat hajtottak a sirhoz siratoknak. Nagy gágogásuk túlharsogta a gyerekek "Alleluja meghalt Gyula, eltemették ürge-