Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2
A régibb és általánosabb munkamód az eszköz nélkül, lábbal való törés. Ezt csakis lányok végzik, serdülő kortól kezdve. Törni szoktak maguknak otthon is, de nappal, de ez unalmas, szaporátlan és fárasztó egynek, mert a szösz sok.Ezért a törést társaságban szokták Tegezni leginkább, mégpedig kalákában. Törőben asszonyok, házasemberek nincsenek jelen, de s fiatalság /gyermekek nem/ a háziasszony felügyelete alatt /6 maga nea igen vesz részt a munkában, csak kiadja és beszedi a szöszt/. A lányokat a háziasszony hívja meg /rokonokat,jó ismerősöket/. Csak nagyobbakat hiv, akikről tudja, hogy gondosak, nem tipásszák a szöszt /a gondatlan lányok munkája után tele Tan az udvar szösszel; pazarlódik/. Sok lányt kell hiTni, mert ha kérésen vannak, zúgolódnak: sok szösz jut egyre és kifáradnak. - Azok a lányok, akik a tőrében résztvettek, visszahívják a háziasszony lányát, mikor ők törnek. - Az olyan asszony is hiv törőbe lányokat, akinek nincs lánya, de ő azoknak a törőjébe nem megy, aert asszony nem tör. Más faluból jött asszonynak /aki lánykorában nem itt járt a házakhoz törni/,nem mindig mennek dolgozni. A lányok közös törésének neve törfiü , szösztörőü ; de, noha kalákában történik,a kaláka szót e munkával kapcsolatban nem használják. A törő ideje csakis az este, mikor a mezőről már hazajöttek. Nem kezdődik korán, csak ha már egészen besötétedett; ha korám aenaek, sokat kell törni 10 óráig. Minden lány kap a kibontott kitából egy fü szöszt. Kinyújtja egyenesre és a két szabad, szálas végére egy-egy bindzsónkot köt: as- bindzeóukoli. A csomó arra szolgál, hogy a szöszszálakat lefogja, ki ne szabaduljanak az erőteljes dörzsölés alatt, mert kócos less az egész szösz. - A szöszfüt azután hosszában-keresztben kicsire összehajtogatja, hogy csak a talpa alatt legyen, s rááll. - A törés a tornácon, vagy az udvaron történik, hold vagy lámpa világ mellett, a törő lányok a tornác stafátlijébe fogóznak két kezükkel Aéckorlát/, vagy az udvarra kitett székeken keresztbefektetett lábtóuba Aétra/. A szöszfüt a lány két lába fejével /mezítláb/ dörzsölgeti, töri, ráállva forog rajta, csuszkái vele a tornác földjén, höndörgeti /hempergeti/, egyik talpával a másik lábfejéhez dörzsöli, szóval alaposan megdolgozza. Ha már puha, akkor jöhet a következő fü. 8 ftit is megtör egy este, amelyik szorgalmas, de elfárad a lába, ha sokat tör. Munta közben beszélgetnek és főleg danolnak, "széip hallgató nóutákot". Dalaik részben népdalok, részben városról került műdalok
