Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2

kell hagyni: kihűl a kender. A későbbi, délutáni órákban az idó már nem olyan meleg, a vá­gás is nehezebb. A kendert is mindig tovább kell vinni, oda, ahol süt a nap, mert ha árnyék borul rá, nem lehet vágni: csak napszállatig le­het az udvaron kiteregetett kendert vágni. Napszállat után a kender kihűl és a hűvösödé levegőből párát vesz fel, most már nem elég száraz, nem elég merev, nem törik, mert megereszkedett . Az ilyen kender nem megyén elfelé , igen nehezen lehet eltörni , mert meglapul :a párát felvett kender szárában a merev anyaga, /amit csak összetörve neveznek pozdorjának/nem válik el a rostoktól, nem törik össze. Ha pedig pozdorjává törik, akkor sem hull ki, ugyan­ez történik a kenderrel, ha árnyék borul rá; még fokozottabban megla­ pul borús, esős időben, mikor a levegő nagyon párás. Ha früstök után /9 óra után/ fogtak hozzá a vágáshoz, mikor már jól felsütött a nap, akkor 20-25 fü szösz lesz estig,Ha jól megyén elfelé , 30 fűt is elvágnak egy nap, de ha vastag a kender, vagy mege­reszkedett, kevesebbet, mert nehezen megy el. A kiterített kévét 3 marikra osztják, de ha eredetileg csak 2 markos volt, kettőre. Felvesznek a földről egy markot,leszedik a tövé­ről a Ilkáját vagy hársát. A hárs egy vékony,háncsszerü hártya a ken­der tövén; nincs mindig, csak ha vastagszálu a kender. A hársat, azért kell leszedni, mert vágáskor ez nem foszlik szálakra, nem ömlik meg. egyben marad a szöszben, ilyenkor hársas v. torzsás a szösz. A marok kendert /mert az egész kévét vastagsága miatt nem le­het egyben elvágni/ - két kézre fogva /hegyi végével maga felé/ a vá­gó végéhez verdesi a gazdasszony vagy lány, hogy törjön a merev kötő ­anyag. A"* kender töves végét vágja először.A hegyi végéből egy pár szá­lat körülcsavar a marok végén, hogy ne csússzanak széjjel a szálak. A balkezével megmarkolja a kender hegyi végét,végétől kb. 20 cm-re. Van, aki a marik hegyét körülcsavarja a keze fején, hogy ki ne csússzék a kezéből.Ha a szálak Szétcsúsznának akkor a kendert és a szöszt tépi, és kiszakitja a vágó, összebórzolódik a szösz. A megfogott markot jobbjával 2-3 részre osztja, egyet meghagy töretlenül, a többit hátra­hajlítja,, hátratöri a balkeze fejénél, mert egyszerre az összest el­vágni nem tudja. A marik egyharmadát ráteszi a vágóra bal kézzel, miután jobb­jával a vágó állát felemelte. A kendernek azt a részét fekteti oda, a­mi a bal kézfej előtt van, mert onnantól kifelé, a töves vég felé ha­lad a vágás.A vágó állával előbb egy nagvot csap rá és teljes erejével

Next

/
Thumbnails
Contents