Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
- >T9~ as osztáson. Paljettánként átlag két kocsi szénát kapott minden gazda. Kevesebb szénatermés esetén az olyan gazdák, akiknek egy boglyánál ia kevesebb jutott, összeálltak és ketten, hárman alakítottak egy számot. Aszályosabb évben fordult elő csak ilyesmi. Ezt az osztási eljárást csak Szarvason ismerték, de ott sem alkalmazták mindig: különösen az utőbbi időben nem, mikor a lábon való osztás általánosabb lett. A kutatott területen a nyilasosztásnak a papirhuzásos formájával találkozunk csak, egyéb sorsolási eljárásról az utóbbi időben már nem tudunk. 55 A kaszálőosztás után következik azonnal a kicsővázás, az egyes részek különválasztása és megjelölése. Különösen akkor, amikor a kapott szénát sürgősen le akarják takarítani. Ennek legegyszerűbb módja, hogy 8 csak nagyjából megjelölt kaszálódarabokat hancsikokkal sűrűn - I0-I5 lépés távolságra - elválasztják egymástól. Ez azért szükséges, mert ha nem jelöli meg valaki a magáét, a szomszédjáéba akaratlanul is belekaszál, azt kiveri a kaszálóból. Utólag ezen már nem nagyon lehet segíteni, a két felet kiegyeztetni, mert a kaszálókat osztáskor nem térképezték, mint ahogyan ma sem teszik - a Bokros kivételével. Ahol a kaszáló kevés, a jelentkező pedig sok, gyakran előfordul az ilyesmi. Leginkább akkor, ha haragosok kerülnek egymás mellé. 5 ^ A csővázas egyik legegyszerűbb módja a hosszuszálu fü összesodrása, összekötése a mezsgye tetején. Ilyenkor az egyik ember a kaszálódarab egyik szélén áll és irányítja a másikat, aki a munkát végzi. Ha valaki egyedül van, akkor jelet, cucát tesz a kaszáló sarkára, vagy szélére, amilyen irányba kell haladnia a caóvázással. Az lehet pl. egy leszúrt villa tetejére akasztott kalap, vagy valami jól látható gunyadarab. Ha nincs a kezeügyébe olyan tárgy, amit fel tudna állítani, akkor egy távolabbi pontot keres /fa, kut, távolabbi ház stb./ és csővázas közben annak irányában igyekszik haladni. A csóva "általánosan egy kötött ág, szalma, nád vagy széna, botra, póznára tűzve, a tilalom jele a régiségben, valószínül8g az időszakos megszerzésnek a jele is. Osztozásnál, kimérésnél az egységek jelzője. Innen a példabeszéd: ahol a csóva, ott a tilalmas". 5 ? Ugyanebben az értelemben használatos a cuca név is: Köröstárcsán pl. nem is használnak csóvát, csak cucát.Gombocz Zoltán szerint különösen az Alföldön és a Dunántúlon jelent "czucza, czucza alakban lándsát, megvasalt végű rudat, póznát" is. 58 A cuca, csóva mellett, de vele egyszerre is, a két kaszáló közötti darabot ki is szokták taposni. Az ilyen taposás nagyon sokáig meglátszik a mezőn. Néha olyan szélesen tapossák
