Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2

hozza haza, reggelig hagyja puhulni./ A kévéket fejjelboritják össze. Egyesek le is locsol

ják. Másnap, ha jó napos idő van, a kendert megszárasztlk

. Tág sorokba rakják az udvaron, hogy közte járni lehessen, de azért szép csino33on legyen. Az ilyen kendersort ma köpüsom

ak nevezik /köpü^méhkas/, de ez nem általános. - A kévék a tusákon állnak, kötelüket a gazdaszszony felcsúsztatja, hogy csak a hegyét fogja a kévének, a kéve töves végét pedig szijjelhányja

, hogy sátoros legyen a biztosabb megállás végett, és hogy a levegő jobban járja. - A száradó kender iszapszaga átható; utcahosszat érezhető. A megszárítandó kenderre ügyelnek, hogy meg ne ázzék. Ha megázott, egyesével, távolabb állitják fel a kévéket a napon, aljukat egészen széthúzva. - A száritás végett felállított kenderkéve "ajja ojan, mint egy kunyhóu." - Estére a kévéket összeszedik és a tornácz vagy istálló eresze alá a falhoz támasztják. Másnan megint kiteszik a napra, de most már kibontják a kötelet, a kévéket szép sorjában kiterengetik az udvaron, hogy a belsejük is száradjon. Vigyáznak, hogy eső ne érié és ember- állat rá ne lépjen. Eső elől összekötve beteszik a tornácra:ha megázik, nincs olyan ereje

. Ha a kiteregetett kendert összetapossák, vágáskor kóucnak válik

, "ojan lesz, mint a kutyaalom." A teljesen megszáradt kender kévébe kötve a tornácon, vaey az ól alatt várja a legközelebbi meleg, napos időt a vágásra, ha nincs esős idő, vagy pedig az ólpadra teszik fel, száraz helyre. - Kendert kőteni álomban, ha a kender nagyon gyenge volt nagy betegséget jelent. Szalókán pamacsban áztatnak szintén, rúddal is,kötözve is csinálják. Áztatási babonát nem ismernek. Az ázó kenderből látót hoznak. Az ázás tartama a kender talajától függ; általában annyi nap, ahány hétig volt a földben a kender. - A kikötött kendert "elébb kiállongatik, aztán kiterengetik", majd állapodik a tornácon 2-3 napig, csak aztán vágják. Kemencében nem szárítják. Bátyúb

an a Csarondára viszik a kendert, vagy vályogvetőbe. A partbirtokos beszedi a részt

, minden pamacs után két kévét, rokontól, jóembertől egyet. - Szekerén viszik a kendert i vizhez /messze kell vinni/. - Ugy áztatnak, mint Lónyán, csakhogy egj* pamacsba csak 30 kévét tesznek. - 6 napos korában hoznak látót a világosból, 8-ad nap kő-