Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Kovács Ágnes: Uj népmesetipusok a magyar népmesekatalogusban

Jegyzetek 1. / Tipusvázlatnak mondjuk egy mesetipus változatainak közös tartalmi vázát. Jelentősége egy nyelvterületen belül az, hogy a/ segítségével ismerhetők fel legkönnyebben egy-egy mesetipusnak a változatai, b/ önmagában is elegendő arra, hogy egy mesetipus nemzeti formáját a kutatóval megismertesse. A szakszerű katalogizálás nélk ülözhetetlen kelléke. 2. / A mesetipusnak két magyar változatát, a Gaplét és az Ipolyiét Honti mesekatalógusa is nyilvántartja a 665 számon. Berze Nagy János nagy kéziratos munkája a fenti két változat mellé még felveszi Gaal

1

: 313-565 1. Der rothe Hund - Erdély: Magyar népmesék 87-lo5 1. 9.SZ. Az aranyhajú ikrek « Gaal

2

: I. 111-138 1. VI.sz.A testvéri átok c. mását. Ez utóbbi azonban a Világszépasszony /400/C

x

/tipusba tartozik, s abban mindössze epizódként bukkan fel a hős állattá változáai képessége. A tipusvázlat elkészitesthez tehát ez a szöveg nem használható fel. 3. / Daskó András 34 meséjét 1957. X. 13-16-án vettem magnetofonszalagra. A kiváló mesemondóra Nyárády Mihály és Jakab Ilona hivták fel a figyelmemet. Nekik, valamint Szatmári István kéki pedagógusnak, aki a gy"Hősben mindvégig segítségemre volt, ezúton is hálás köszönetet mondok. A meséket magnetofonszalagról Kovács Ágnes és Jakab Ilona jegyezték le. 4. / Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a 72 éves Daskó András 1944ig urasági kocsis volt. Meséjében igen jól érzékelhetők a jó kocsis mesterségével járó ismeretek, beszédmodora, illemtudása. A szemrevaló kocsislegény és a "király" kisasszony enyelgése, majd szerelmük nem ok nélkül ennyire kidolgozott. Ennek a világnak ezzel a gyakori jelenségével Daskó András bizonyára nem egyszer találkozott. 5. / A mese jellegzetes vágy-mese voltára Ortutay G

v

ula is utal Fedics Mihály mesél c. kötetében /ÜMNGy I./ a 10. sz. mese jegyzetei között /i.m. 396 1./ 6. / A tipus egy változata megtalálható a nyíregyházi múzeum hangfelvételei között. Elm. Ruszkovics István 91 éves csordás /Baktalórántháza, Szabolcs-Szatmár m./; a felvételt készítette Halmos István, legépelte Erdész Sándor:26 sz. /X/b/"Szegény ember szolgája az ördög." 7. / Berze Nagy a mesének ponyván megjelent változatáról is tud: "Az ördög mint szolga és a kegyetlen zsarnok ur". Bucsánszky A. Budapest /Baranyai magyar néphagyományok II. 511 1. 148. sz. jegyzet./