Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

Teszik: 12-13 forduló egy nyilas".-™ A kaszálók osztása - községi, urasági és birtokossági földeken eg aránt - a fü érésekor történik, kb.lo héttel az osztás előtt. A?. Obz~ás idejét kidobolják, publikálj ák, a csősz sorrajárja az olyan ta­n;. at, ahová a hir nehezen ér el. Mindenki aaga aegy el az osztásra, ínég ha az urasági földeken akar részelni, akkor sea biz meg sást a ki­tétellel. Községnél a községgazda intézi az osztást, az uradalomnál az ző a csősszel, birtokos Ságoknál a testület. Ha részelni akar vala­akkor igyekszik jő előre kerülni, sert nem mindig egyszerre oszt­ki az egész darabot. Előbb inkább a javát, később az olyan darabo­té "amelyikből már a pacsirta is kilétszik." Ha összeverekedett 25­c ember, hozzáfogtak az osztáshoz. A kimért parcellák egy részének - ahány jelentkező van - egy-egy papírdarabra ráírják a számát, s cé­lákat egy kalapban összerázzák és sorban szólítják húzásra az igény­Két. Ha ezt befejezték, utána rendszerint már nem sorsolják a töb­, hanem kézbe adják az egyes darabokat. Vem zsibong senki szert, t az ővé rosszabb helyre esett, ezekre is kerül egy árra gyerek . E­knek meg szemire tériti az osztó, hogy miért nem jöttek akkor, mikor a javát osztotta. Ha kevés a jelentkező, akkor nem is sorsolnak, hanem rkezési sorrendben kiadják a gazdáknak a rétet. Ez már nem megy olyan gyszerüen, mint a sorsolás. Az osztó itt már tehet kivételt: aki az előző évben rendesen lemunkálta a magáét, az kap a jóból, úgyszintén az is, aki nem késett a tavalyi résszel. Ha valaki állandóan ssénbeló­dik , kárpálódik , akkor sem kap kaszálót jő helyen, ha nincs jóban az osztóval. Nagyobb jelentőségű az osztás a birtokossági kaszálókon, ahol a tagok között mindig szétosztják a lábonálló szénát. Ez az osztás nem is kaszálón történik: a Bokrost pl. mindig az irodán osztották fel. Nem kellett kimenni a kaszálóra, mert legtöbb ember már tudta, hogy hol van a kihúzott szám helye. A kaszáló itt két részre volt választ­va: az első és a másodosztályura, az anya- és a pótnyilasra . Minden réttulajdonos felét a javából, felét pedig a gyengébből kapta. Ezért itt háromévenként kellett a kaszálót osztani, utóbb pedig csak ötéven­ként. As oszlás itt is - mint kivétel nélkül mindenütt, ahol a szénát lábon osztják széjjel - kalapba tett számok húzásával történt. Más el­járást a füvek kisorsolására nem ismertek. Az osztáskor széjjeldara­bolt rí5s?.ekefe leginkább nyilasnak nevezik. Dóvaványán haaználják a ki­fejezet legkevésbé, kevesen ismerik,azok is csak máshol hallották. Az öregebbek sem használták. Viszont a mult század negyvenes éveiben tu-

Next

/
Thumbnails
Contents