Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
többnyire a szántóföldek közé beékelt, hamar felszántásra kerüló darabok. Sokkal tanulságosabb kérdéseket rétnek fel a közös, községi és birtokossági kaszálók. Ványán több nagy kaszáló rolt, 2oo holdas darabtól 2ooo holdig. Ezek ház és telek után járó rétek voltak, melyeket a ház ill. a telek aránya szerint használták tulajdonosai. Dévaványán a ^agycsordajárás maradt meg legtovább közös tulajdonban. 4 ^ Ezekből a községi felügyelet alatti rétekből a tulajdonosok egyes helyen /Mezőtúr, Szarvas/ a mult század 7o-8o-as éveiben létrehozták a legeltetési társulatokat, kivéve a község kezéből az irányítást. Leginkább olyan helyeken jöhetett létre ilyen társulás, ahol viszonylag nagy rétterület kevés gazda kezén volt, igy könnyebbön lehetett közös megállapodásra jutni. Kaszálók osztása A fütermő területek legnagyobb része tehát közös tulajdonban volt, mindenki tudta pontosan, hogy mekkora darab illeti meg háza, ill, telke után, A közös rét használatának az a formája, mikor legeltetik a területet, a legmegfelelőbb és egyben a legigazságosabb élvezési forma, mindenki jószága egyaránt jár a rét minden részén. Amikor azonban fütermőterületekről van azó, amit szintén egyformán kell kiosztani a tagok között, nehezebbé válik az egyenlő használat kérdése. Még akkor sem lehetne egyszerűen elintézni az osztást, ha mindenkinek egyenlő darabja lenne a közösben. A kaszáló füve nem mindenütt egyforma: a bővebben termő lapos, de silányabb termést adó részek váltakoznak a szikes darabokkal, a jobb fütermő helyekkel. Még az állandóan kaszálónak használt Bokroson sem lehetett a tagok között állandó jellegű osztást végezni, mert sártették volna vele az egyenjogúság elvét. Igy tehát olyan osztási eljárást kellett alkalmazni, amelyiknél mindenki - birtoka nagyságának tekintetbe vétele nélkül - egyformán részesedik gyengébb és jobb fütermő helyek hozamából. Ugyanezt a kérdést kell megoldani egyéb esetekben is: pi. az urasági rétterületekből egy nagyobb darabot - 5-6oo holdat - osztanak kí bizonyos számú jelentkező között ugy, hogy egyik kielégítése ne történjék a másik rovására. Ennél - a nyilasosztásnak nevezett - elosztási módnál a sorsra bízzák a nehezen megoldható feladatot: kinek hová kerüljön a kaszálója. A kiosztásra kerülő rét vagy kaszálódarabot sorsolás előtt bizonyos részekre kell beosztani, feldarabolni, amelyeknek mindig egyenlőnek kell lenni, tekintet nélkül arra, hogy a rét termékenyebb, vagy gyengébb részén van. Ez a mértékegység nagyon változó; többnyire egy
