Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén
Indulás előtt még pihennek egy rövidet a tus körül, amit távozásuk előtt el kell oltani ok e Ha valamelyik fa nem ég addigra el, odaverik a földhöz, hdha dugják vagy betakarják hamuval. Ilyen esti indulás előtt jutnak eszükbe a multak emlékei: betyárok, kanászok, neves rapaicok /vadorzók/. Azokat emlegetik összeülve egy-egy nagyobb tüz körül, - de nem sokáig, mert ha ismerik is az erdőt, éjjel nem jó benne botorkál ni. Este a vacsora mindig forró leves. Krumplileves, paprikáskrumpli szározan vagy levesessen . A tehetősebbeknél füstölt húst aprítanak bele. Gyakori eledel a aürü-bab /babfőzelék^ amit mindig füstölt hússal készítenek, zagyon ritka volt az olyan család, ahol, ha nem is disznót, de legalább loo-12o kilós malacot nem öltek volna. Ha tejet akartak inni, régen - az első világháború előtt - valamelyik tehenes gazdától hordták télen át a tejet, amit nyáron az asszony kapálásban, szőlőkötözésben ledolgozott s ezeken a nyári napokon ő is a gazdánál étkezett. - Esti vacsorázás után hozzák rendbe a szerszámokat: megköszörülik a fürészt, fejszót, rendberaknak minden szerszámot, hogy reggel az indulásnál csak nyakba kelljen vetni s már indulhassanak is. Havas téli napokon vagy zimankós időben a vastag marhabőr csizmák is átáztak. Az asszonyok régi parget-szoknyá-lból hasított kapcák tele szivták magukat hőiével s az emberek ilyenkèr este forró lábvizet vettek a fasajtárban. Ha lábmosás közben végig futott rajtuk a hideg, megrázkódtak, azt mondták: "Mozs gyün ki belüliem a hideg!"*' A kapcákat a kemence tetején vagy peremén szárították meg. Ha valakinek fagyása volt: az erdésztől szereztek szarvasfaggyut, átolvasztották, tettek bele büdöskűviragot /porrátört éjslongot , - ként/ és avval kenték a fagyos részt. Vidékiek: A községben lakó favágók nem szoktak kint maradni az erdőn éjJelre, mindig haza jártak a múltban is, ma is. Még a vidéki erdőmunkások sem háltak kint az erdőn, hanem valamelyik pusztán kaptak szállást az ököristállóban, vagy erdésznél laktak ugyancsak az istállóban. A reggeli és déli étkezést úgy cldották meg, mint a csernyeiek, - hideg étellel, estére pedig valamelyik cselédasszony szokott nekik főzni saját edényében. A nyersanyagot a munkások maguk szerezték be helyben: babot, krumplit, sót, zöldségfélét, hagymát, miegymást. Tüzelőt a szezon végén hagytak ott a szakácsnénak, amit az ura hordott haza később az erdőből a saját konvenciófájával együtt. Az asszonyt rendszerint a
