Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

Fürészeléa

: A két fűrészelő testhelyzete szintén egyik a másiknak tükörképét mutatja. Féltérdre ereszkednek úgy, hogy a fa-felőli lábuk talppal támaszkodik a földnek, külső lábuk pedig térdelő helyzetben ran. Kissé szembefordulva egymásnak térdükön van a testsúly, belső lábuk talpával pedik feszitő mozgást gyakorolnak a testre s igy megkönnyítik a karok munkáját. Fűrészelés közben a fürészt nem szabad tolni, csupán bízni, - mig a másik szabadon, könnyedén ereszti bíző társa felé. Ad.:8.sz. rajz./ 8. sz.. fcLjz. Ha a fűrész megszorul, - ráül a fa

. - éket vernek a csa pásba

. Az ékek lehetnek rögtönzöttek, amiket fejszével faragnak ki keményfából, - általában azonban minden csoportnak vannak vasékei. Rendszerint három vaséket csináltatnak a kováccsal, különböző nagyságban. A legnagyobbat úgy kószitik a kovácsok, hogy kopott kocsitengely végét levágják s meghagyják eredeti vastagságában. Hossza eléri a 3235 cm-t is. Ez a legpofásabb

, vagyis éles végének oldalsíkjai egymással a legnagyobb szöget zárják be. A másik kettő fokozatosan kisebb egyik a másiknál 4-5 cm-rel. Általában mindig a legkisebb éket verik bele a csapásba, mert az a legkönnyebben megy. Ha a fa nagyon nehéz, a csapás nagyon szorul, valamelyik fejszét szokták használni éknek. Amikor a csapás kitágul annyira, hogy a fürészt lehet tovább bízni: fürészelnek egy ideig s a fa dőlésirányának megfelelően verik be a következő éket. Ilyen módon a fa dőlését néha teljesen meg lehet változtat-