Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
Ii száló területeket időszakosan váltják egymással, nem találkozunk a réttrágyázás gyakorlatával. Bár a jobb fütermőrészeket hagyják meg kaszálónak és igyekeznek arról a lehető legnagyobb termést betakarítani, trágyázásról mégsem lehet szó, már csak azért sem, mert ősszel, mikor a trágyát a mezőre hordják, még nem tudják előre pontosan a következő évi kaszáló helyét. Különben sem győzték volna trágyával a hatalmas réteket. A nagy rétmivelés idejében lehetőség sem volt trágyázásra: nemcsak a rétek trágyázására, hanem a szántóföldekére sem. A kaszáló füvére nem is kellett annyi trágya sem, mint a szántóra, mert maga a marha trágyázta, mikor legeltették az illető részt. A kutatott területen nemcsak azok a részek kerültek a jószággal közvetlen trágyázásra, melyeket a legelőkkel váltogattak; a nagyobb fütermőterülettel rendelkező gazdák gondoltak a trágyázásra és megjáratták a marhával csak azért is, hogy megtermékenyüljön. A nagyobb juhtartó gazdák a századforduló körüli virágzó birkatartás idején "kosaraztak", azokon a kaszálókon járatták a birkát, amelyekről a szénatermést már betakarították. A tárgyalt rétégetés is trágyaértékü, az égetés után visszamaradó hamut az őszi esők belemossák a talajba és annak termőképességét erősen emelik. Tervszerűen csak az egyéni birtoklásu kaszálóterületeket - elsősorban a tanyamelletti sömlyékeket - trágyázzák. Ősszel egy-e£j hold földre 2-3 szekér trágyát visznek, de csak akkor, ha a szántók trágyázása után még marad vissza trágya. Még ez a rétjavitó eljárás is eléggé szórványos, intenzivebbnek csak Szarvas és Endrőd környékén mondható, de ott sem általános.^ Trágyaértékü a rétekre hordott polyva is: Göcsejben a cséplésnél visszamaradó töreket, polyvát a rétekre hintik. 5 ' De nemcsak a fejlettebb gazdálkodást üző területen divat az ilyen rétjavitás, hanem a kutatott területhez egykor szinte teljesen hasonló Kemecsén is, ahol a mai öregek is emlegetik, hogy az első széna után a polyvát a kaszálókra hordták, igy sarjura kétszer annyi szénájuk lett, mint első kaszálásra. 58 A szántóföldek trágyázása mellett tehát később a réteket is kezdik trágyázni, a kettő mindig megfelelő szakaszokban követi egymást. Egyben a földmivelés és az állattartás egymáshoz való viszonyát is mutatják. Természetesen a kutatott területen a rétek gondviselésének foka sohasem éri el a szántóföldekét; az utóbbi időben a takarmánytermeié s fokozását nem a szénatermő terület teljes kihasználásával és gondviselésével érik el elsősorban, hanem azzal, hogy feltörik ezeket és mesterségestakarmány termelésére térnek
