Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban
A duda-bálakat a dudások kihalása után is megtartották, s akkor egy-két hegedűst fogadtak fel. Ebben a korban küldik el a gyerekeket Burgenlandba német szét tanulni. Az iskolából kikerült serdülő legényre, a " puhabra " lényegében továbbra is érvényesek voltak a gyerekekre vonatkozó tilalmak. A legények elkülönítették maguktól a "puhabot" és gyerek-számba vették, viszont a "puhab" igyekezett magát elválasztani a gyerekektől és ezekkel szemben a legények magatartását vette fel."Vágyódott a legények közé", szeretett volna már legénynek látszani, éppen ezért mindenben utánozta a legényeket. Igy aztán nyilvánvaló, hogy ebben az életkorban voltak a legnagyobbak az összeütközések a legénységgel. A legények este nyolc óra után továbbra is bezavarták az utcáról a "puhabot": "gyerekeit bemenni! Hen itt hallgatózni." Ha elkapták a "puhabot", éppen ugy megfürösztöttók vagy megverték, mint a gyerekeket. A kocsmába bemerészkedő "puhabot" nyakon spriccelték szódavízzel, vagy elkérték a legények a kocsmárostól a mosogató rongyot és ezt vágták az arcába. Seprűt nyomtak a kezébe, hogy seperje fel a kocsmát. Hem tűrték meg a legények azt sem, hogy a "puhab" előttük dohányozzon. A "puhab" már titokban eljárt a kisebb lányokhoz, de ha a legények elcsiptók, bottal tanították a rendre. Mikor azután a "puhábban" megfelelő bátorsággal párosult a legényönérzet, mikor éppen megugratták az utcán, vagy készültek kidobni a kocsmából, odaállt az első legény elé és bejelentette, hogy szeretné befizetni a "puhaboóht". Bz azt jelentette, hogy négy-öt liter bort fizetett a legényeknek és ezzel némi engedményt biztosított a maga számára. A "puhabcéh" befizetésére rendszerint 16 éves korban került sor. Ezután már "jobban elnézték, ha az utcán megvillant", és a gyerekekkel szemben már kilenc óráig megtűrték az utcán. A kocsmába is elmehetett, de nem ülhetett le a legények közé, hanem az ajtó melletti asztalnál volt a "puhab" helye. "Ezek még nem dévajkodhattak, nem rendülhettek a cigánynál nótát, szerényen köllött viselkedni." A "puhabok" a legények tánomulatságain továbbra sem vehettek, részt és ha bemerészkedtek, a legények kidobták őket. Egy-két "puhabnak" néha megengedték a mulatságban váló részvételt, ilyenkor a "puhabnak" csak fél céht kellett fizetni hozzájárulásképpen a zonáköltségeizhez. A legények mulatságain résztvevő "puhab" különösen első alkalommal idősebb leányokat kért fel a táncra és igy próbálta tánc tudását gyarapitanl. A "puhab" már otthon megkezdte a tánctanulást és oty
