Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Molnár Balázs: Boszorkányperek Jászkunságból

Tartanake valaha másutt Gyűlést? Régen hivogatnake tégedet közik­be? Hol vetted azon két darab cson­tocskát, mellyet Anyád az Ládában tartott? Micsoda állatnak az caontya az? Ki Gyermekének csontya? Magy volte azon Gyerek? Mit isznak azon Aszonyok? Most mult Pénteken a Turkevi Praedicatornét Bugyik Ur házá­nál mivel kente meg? •Hol vetted azon Irt? Tudtae Mártáné, kinek kéred az Irt? Mit adott néked az Praedikátor­né? nét Gulyásnét Martháne szolgálójá­nak mpngya; mászor pedig Kapitány­nénak. Mindenkor csak Szűcs Jánosné­nál. Régen már ednehányszor az Irt Kezembeis adták, mellyel ők repül­nek, de én el hajítottam* Mintegy Esztendeje, hogy Mar­thané az Szűcs Jánosné ola korosá­ba eccaka be dugta, láttam, mely­lyeket Qtt felejtett, én ki vet­tem, és attam Anyám Aszszony kezé­be. Gyermek csont. Láttam, ugyan, hogy Marthané Fekete Bandinéval ki vette az Gyerekbül eccaka, az Szűcs Jánosné ólába, de az Gyermeket nem ismer­tem. Mintegy 2 esztendős leányka volt, a* mint Nyuzónétul hallottam ki odahozta az Leánykát Ember s* Gyerek vért. Fekete Irral, mellyet Diohaj­ban tartottam. Most mult utolsó Pénteken, hogy Mártáné az Szűcs Jánosné ólá­ba adta egy fekete nagy fazékbul. Remélem tudta, mert a*mit nem tudott, tőlem kérdezte, kinek ké­red az Irt. Hegy Poltúrát.

Next

/
Thumbnails
Contents