Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Kiss József: A robotvilág és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében
ségről ritkán esik szó. A "kurtanemea" elnevezés nem fordult elő, csak egyszerüen"nemes". "Az öregapám nemesember vót, de mikor a zapám fiatalember vót, megszűnt ez a nemesi dolog, a zapám má bognármester vót, meg énis awagyok" ... "Az Öreg, mikor kitört a háború,akkor még nemes vót, asztán ement Böhönyére a grófhó, hogy választ lovat... A grófnak köllött akkor lovat anni, aki ott körű vót /t.i. annak/, mer azok önként mentek, azért vótak nemesek, mer nem vártak behívót, hanem lóra kaptak... aszonta, én nem találok olyat eggyet se, mind a magam lova. Aszongya a grófiakkor kifizetem a maga lovát.Kétszáz pöngőt kért érte. Az olyaneggy ló vót, hogy mikor nem tutta levágni az ellenaéget,az maga ugrott rá, ha ê nem taláta a vágást... "AI:28/. íme,a nemesi insurrectio egy mozzanata,amely talán a napóleoni háborúk óta hagyományozódik apáról-f iura ! Egyébként emliti is, hogy franciákkal verekedett az öregapja: "Sokszor meséte, hogy a franciák meg a magyarok verték egymást" AI:28/. Az adatközlő öregapja egy távolabbi község,Szabás lakosa volt. Egy még messzebb fekvő községbell nemes őseiről számol be egy kaposvári adatközlő,bár állításának,kevésbé hihető magyarázkodása folytán aligha lehet hitelt adni: "Öregapám hatfankilencbe hát meg, hatfan éves korába, akkor ezernyócszázkilencbe születhetett, Szakoson, Tolna megyébe. Nagy nemes család vót. A bódogút nagyapám iskolásgyermek vót, mikor a nagy kolerajárvány vót Szakoson, aptya-annya a mezőn meghâtak. A rokonok kiiskoláztatták üket, asztán ekütték üket pásztornak. Mikor harminc év letét akkor jutott eszükbe,hogy egészheles pógár vót az aptyuk /!/, de már akkor késő vót. Igy lett belülük a Jómódú parasztokba pásztor. Nemesek vótak, mer akik az ország érdekében csinátak valami hősies dogot, azoknak nem vót robotullás" /IX:58/. Iparosok. 48 előtti iparosokról alig tudnak s ha beszélnek is iparosokról, rendszerint a saját emlékeiket elevenítik fel. "A pusztába meg a falukon vótak bognárok meg kovácsok , vót szürszabé meg szűcs ,ezek csak az iparba dógosztak, a szűcsök csináták a ködmenyeket, bundákat. Ezeknek nem köllött robotúni" /IV:13/. "Édesapám szokott keréktifrpat faraktatni eggy részögös bognárral, száz darabot öt forintér lehetett venni, ez má később vót" /IV:14/. "A kolompárcigányok csinátak vasszöget, furut /!/, azoknak vót sátorgyuk. Kocsija, lova vót nekijje, azon ment tovább" A:25/.
