Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Mráz Vera: Inventáriumok a körmendi Batthyány Levéltárból

INVENTÁRIUMOK A KÖRMENDI BATTHYÁNYLEVÉLTÁRBÓL. Az alább közölt leltárak az Országos Levéltárban őrzött körmendi Batthyány-levéltárból valók s remlélem, alkalmasak arra, hogy felhívják a néprajzosok figyelmét a számukra sok és hasznos adatokat tartalmazó inventáriumokra. Már az 1526 előtt keletkezett s az u.n. Mohácselőtti Gyűjteményben őrzött anyagban is előfordulnak olyan összeirások, melyek rend szerint uj birtokos beiktatásakor, vagy osztozkodás alkalmával számbavették a birtok tartozékait, felszerelését, a kialakulóban lévő majorságokat. E számbavételek a majorsági gazdálkodás és a birtokigazgatás fejlődésével egyre részletesebbek lettek s a 16, század folyamán egyre nagyobb számban keletkeztek. A 17. században sok helyen már nemcsak a birtokos megváltozásakor, vagy egy-egy tiszttartó beiktatásakor került sor ilyen összeirásokra, hanem gyakran évről-évre vezették azo kat. Igy pl. a Batthyány-birtokokon az 165o-5o-es években a földesúri utasitások éppúgy kötelezővé tették a tisztviselőknek az évenkénti inventálást, mint a terméssel és pénzzel való elszámolást. A kiváló birtokszervező Batthyány Ádám halála után az örökösök már kisebb gondot forditottak a birtokigazgatásra s igy néhány évtizeden keresztül sokkal kevesebb ösnzeirást készítettek. A földbirtokos gondosságán kivül természetesen a levéltár további sorsa /részleges pusztulása vagy épségben maradása/ határozta meg, hogy egy-egy levéltárban milyen menynyiségben maradtak fenn inventáriuraok. A 18. századi gazdasági iratok között azután már tömegesen találhatók leltárak, összeirások, amenynyiben a levéltárat nem érte nagy pusztulás, selejtezés, E leltárak igen bő forrásul szolgálnak a földesúri lakások berendezésének, a majorságok felszerelésének, munkaeszközeinek, állatállományának, a terményeknek tanulmányozásához s igy a néprajz kutatói számára is hasznosak, A 18, század második felétől, főleg azonban a 19. század elejétől /korábbról csak szórványosan/ a néprajzosokat még közelebbről érdeklő leltárak tűnnek fel nagyobb mennyiségben. Jobbágyháztartások