Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Belényesy Márta: Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról
TÖRTÉ SETI. ADATOK -.KÉPI IRATOK BEREGI FALUTÖRVÉNYEK A XVIII. SZÂZAD FORDULÓJÁRÓL A feudális társadalmi rend egyik igen alapvető és hosszú életű berendezkedése a faluközösség. Ez az ősi intézmény, mely még a feudális függőségbe nem jutó szabad parasztok korszakába nyúlik vissza, igen szívósan vészelte át a századok viharát. Hosszú fennmaradásának egyik titka talán az volt,hogy mind gazdasági mind jogi téren az egyéni érdekekkel szemben a közös érdek védelmezője volt. De fokozott erőt és biztonságot jelentett a közösség minden tagjának éppúgy, mint ahogy adott esetben a közösség érdekeit is meg tudta védeni minden külső beavatkozással szemben. Igy például jelentős fegyver volt hosszú évszázadokon keresztül a jobbágyok kezében a földesúri elnyomással szemben. Az intézmény megszilárdulásának másik oka az volt, hogy a faluközösségen belül kezdetben mindenki egyforma jogokat élvezhetett. A falusi önkormányzatnak az a demokratikus formája, hogy a falugyűlésen a jobbágyok és a szabadok rendszerint együtt hoztak határozatot, még sokáig fennmaradt. Itt hozták a falutörvényeket is. A falutörvényeket az elődöktől fennmaradt ősi szokás szerint hozták s ezek kiterjedtek a falusi élet majd mindén területére: a határ rendszabásra éppúgy, mint a rend és nyugalom biztosítására. A közhatár használatát illetőleg a faluközösségnek és földesúrnak együttesen volt szava. A háromfordulós /őszi, tavaszi és ugar/ határ szétszórt dűlőinek keskeny csíkokra hasogatott parcellái között ugyanis ott találjuk a földesúri majorsági szántó részeket is, s ezért a falu nemes és jobbágy lakosainak együttesen kell határozniuk a szántóföldi termelés, a termés védelmében. Együttesen kell kijelölniük a vetés,szántás, aratás, behordás időpontját, közakarattal kell megszabniuk a határfelszabadulás idejét, a legeltetés rendjét, helyét és időpontját. De ki kell terjedniök a közös erdőhasználat, a fajzási, makkoltatási jogra, sőt az ottlévő méhlő helyek felhasználási módjára is. Mint ahogy gondolniok kell az utak, gátak és vízlevezető helyek jókarban tartására is. Mindezekre a közösség
