Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Sulán Béla: Adatok a rozsnyói szücsökről
Következik a festés: alma- és dléfagombá t kockára vágunk, megfőzzük, azután kifacsarjuk a levét orleánn al és cinőberr el elkeverjük, majd a deszkára kiteregetett bőröket ebbe a lébe mártott csutakkal befestjük és a napra tesszük száradni. A megszárított festett bőrt nedves helyen megereazkedtetjük, hogy megpuhuljon, éa akkor a sarkunkkal kicurholjuk, hogy egészen puha legyen. A bőr csak ezután megyén szabásra. A szabás a szücskéssel történik - minta után. Varrhatunk budá t vagy bekecse t. A buda olyan mint a kabát, szabásának van két eleje , háta és két ujja . A bekecs része pedig: 2 eleje , kájzervágás . háta ,2 nagysőas , 1 klasőss és 2 ujja . A bőrt a szücskéssel kiszabjuk , a hiányzó részeket kltődozzuk , azután a varrásokat ződbőrr el beborítjuk a széleit pedig szironnyal, apró öltésekkel levarrjuk. Ezeket a részeket vőc cal összevócol juk. aztán a munkát aegzaebez zük. felgomboz zuk, a kerületét pedig fekete báránybőr-asegősael beszegjük. A szironykészités módja: egy eláztatott báránybőrt, vagyis ir há t beteszünk mészhabarcsb a éa addig hagyjuk benne mig a szőre tökéletesen le nem jön róla. Akkor kimossuk, a rajtamaradt szőrt és a hust a husoló késsel még letisztítjuk róla, a vizet ia kiszedjük belőle. Az ilyen elkészített irhát aztán abroncsr a feszitjük, ecettel és szalmjá val bedörzsöljük, azután rézporral behintjük; egy nap múlva a rézport lekaparjuk róla, megszári tjük, azután szalmaszálnyi széles csikókra vágjuk és kész a ződ szlrony . Ha vörös szirony t akarunk kosziteni, akkor rézpor helyett cl nő bért használunk. A fekete szirony kindruss zal készitődik." Sulán Béla Jegyzetek 1. Az itt közölt adatokat 194o-41-ben gyűjtöttem Rozsnyón Fuksz Gyula rossnyói szücsmestertől. Fuksz Gyula 1865-ban született Rozsnyón. Németül nem tud, szülei sem tudtak. A mesterséget ugyanitt, céhbeli mesternél tanulta ki, éa tagja lett az ifjak társaságának. Noha a régente kötelező hároméves vándorláat as ő idejében már nem kívánták meg attól, aki mester akart lenni, mégia azerencsét próbált Miskolcon, Gyöngyösön és Vácott, majd hazatért. 1885-ben beállt a céhbe. 1887-ben atyamester lett volna, de ebben az évben a céh teljesen felbomlott. Évtizedek óta ő Rozsnyón az egyetlen szűcsmester, az utolsó azok közül, akik még rozsnyói céhbeli mesternél tanultak.
