Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Adalékok a teknővájó cigányok megtelepedéséhez

ja füvet terem. Sok "benne a bokorbodza, som, mogyoró. Szellősebb szélein sok a "szentjánosszar" nevü bogyótermő bokor, amely ősz elejére megérve megfeketedik és kitűnő izü, A levágott szilfatuskókon nyáron át bóven terem a foltos felületű, széles karimájú tuskógomba, a "pesztëroe." Némelyik példány átmérője eléri a 4o cm-t is! Kizárólag levesnek főzik. Kiváló illata és ize van. De ezen kivül más gombák is bőven teremnek s a nyári évad idején ellátják levesnek, pörköltnek valóval az egész cigánynépet. Talán ez is egyik oka annak, hogy éppen ezt a helyet szemelték ki a maguk számára. Putrijaik félig a partba vannak beásva s épitésiik menete a következő: A lejtős partba beásnak párhuzamos, függőleges oldalfallal kb. 2 m. mélyen; kb. 2.6 m. szélességben; 2 m. magas hátsó fallal: /1. ábra/ \.SL. dira. Ezután következik az "ágosfák" beásása a gödör két hátsó sarkába és a hátsó fal centrumába. Ezekkel szemben kimérnek a gödör száján kivül kb. 3.8o-4.oo m. távolságot. Itt a hátsó tartóknak pontosan szembelevő pontokon beássák az első tartókat a földbe, kb. 5o-6o cm mélyen. Ekkor megközelitőleg ilyen lesz a képe: /2. ábra/ Majd a két középső ágasfára ráhelyezik a szelemengerendát. /A cigányok nem ismerik a mi házépítésünk terminológiáját, csupán ugy mutogatással tudják elmondani, hogy most "ezt" vagy "azt" a gerendát, or.zlopot, vagy karót ássák vagy verik be helyére. Igy a "szelemenge-